Amerika nukleáris erőt is bevethet

Mint ismert, Észak-Korea vasárnap arról számolt be, hogy sikeresen felrobbantott egy hidrogénbombát, amelyet fel lehet szerelni az új interkontinentális ballisztikus rakétákra. A föld alatti hidrogénbomba-robbantás a hatodik kísérlet volt, a korábbiaknál nagyobb erejű, és két erőteljes földrengést is kiváltott. A bejelentés világszerte aggodalmat keltett, tegnapra össze­hívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.
A japán kormányfővel folytatott beszélgetés során Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, felhasználva a rendelkezésre álló diplomáciai, hagyományos katonai és nukleáris eszközök egész sorát. Trump megerősítette a japán kormányfőnek, hogy Washington elítéli Észak-Korea folytatódó destabilizáló és provokatív akcióit. Vasárnap délután – az amerikai sajtó által példátlannak minősített lépésként – a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: „Az Egyesült Államok ugyan nem keresi Észak-Korea megsemmisítésének lehetőségét, de a konkrét fenyegetéseket megtorolja.” Kifejtette: az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkötelezettsége kőbe vésett. A lehetséges katonai választ Mattis hatékonynak és elsöprőnek nevezte.
Az ENSZ BT rendkívüli ülésén Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt hangoztatta, hogy csakis a legerőteljesebb szankciók állíthatják meg Phenjant. Nikki Haley felsorolta a világszervezet eddigi intézkedéseit. A 2016 óta alkalmazott szankciók hatástalanok voltak, és az ENSZ BT-nek most már a lehető legerőteljesebb intézkedéseket kell meghoznia. Észak-Korea nukleáris programja fejlettebb és veszélyesebb, mint valaha – szögezte le. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette: Washington nem akar háborút, de türelme nem végtelen.
Peking nem engedi meg, hogy káosz és háború keletkezzen a Koreai-félszigeten – hangsúlyozta Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ BT ülésén. A kínai diplomata, Liu Csie-ji arra szólította fel Észak-Koreát, hogy azonnal hagyjon fel a „helytelen cselekedetekkel”. A nagykövet az összes érdekelt felet felhívta arra, hogy komolyan fontolja meg a phenjani ballisztikusrakéta-program, illetve atomprogram, továbbá a térségbeli amerikai és dél-koreai hadgyakorlatok egyidejű felfüggesztését. A kínai nagykövet szerint az észak-koreai lépések nem csupán helytelenek, de ellentétesek az észak-koreai érdekekkel is.
Oroszország ENSZ-nagykövete szintén az észak-koreai válság diplomáciai rendezésének fontosságát hangoztatta, és felvetette, hogy az ENSZ főtitkárának kellene közvetítést vállalnia. Vaszilij Nebenzia leszögezte: Észak-Korea nukleáris kísérlete komolyan veszélybe sodorta a térség békéjét, de a rendezéshez hideg fejre és a feszültség eszkalálódásához vezető cselekedetektől való tartózkodásra van szükség. Az orosz ENSZ-nagykövet átfogó rendezést sürgetett a Koreai-félsziget gondjainak megoldása érdekében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésével egy időben Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. Washingtoni közlés szerint a két politikus egyetértett abban, hogy elérkezett az idő nagyobb nyomásgyakorlásra és szankciókra Észak-Korea ellen. A Fehér Ház nem adott ki közleményt a telefonbeszélgetésről, a dél-koreai elnöki hivatal ugyanakkor Szöulban azt közölte: Donald Trump és Mun Dzse In megállapodott abban, hogy megszüntetik a dél-koreai rakétákra felszerelhető robbanófejekkel kapcsolatos súlykorlátozást, amely eddig 500 kilogramm volt.