Igét hirdetett Bartha Alpár helybeli unitárius lelkész. Lukács evangéliuma XVII. fejezete 11–19. versére alapozta gondolatait, a hála, a segítség megköszönésének fontosságát boncolgatta beszédében. Ősszel az egész év munkájának eredménye válik láthatóvá, elkerülhetetlen egy hálaima elrebegése Isten felé, de őt illeti a hála életünk minden ajándékáért – hangoztatta.
A reformáció 500 éve képezte a témáját dr. Tăraş Silviu történelemtanár, kökösi alpolgármester, keblitanácsos előadásának. Luther 95 tételének két fő gondolata van. Az első, hogy az ember egyedül a hit által üdvözülhet, ezáltal kizárta az addigi dogmát, amely szerint ember és Isten között a kapcsolatot a katolikus egyház képezi. Másrészt egyház- és hitellenesnek tartotta, hogy a fontosabb egyházi tisztségeket tehetős személyek megvásárolhatták. A reformáció nem csak egyházi tekintetben hozott változásokat, újulást eredményezett a politika, jogtudomány, irodalom, zenei élet terén is – fogalmazott.
Erdélyben a reformáció 1529-ben vetette meg lábát, amikor Nagyszebenben a főtanács elrendelte: aki nem tér át valamelyik protestáns hitre, el kell hagynia a várost – elevenítette fel a történéseket. A reformáció Erdélyben az olvasás elterjedését is magával hozta, számos nyomda létesült, 247 könyvet adtak ki abban az időben. Ezek egyharmada egyházi jelegű volt, fontosságukat adja, hogy magyarul írták. Ezáltal a reformációhoz köthető az anyanyelvű írás és olvasás elterjedése is. A reformáció gyors erdélyi térfoglalása izgalmas történet, ennek alapját a hitviták képezik, amelyekben az igazság keresése a hagyományoknál fontosabbá vált – hangoztatta Tăraş Silviu.
Háromszéken a reformációt korán befogadó Brassó közelségének eredménye a változás. Felső-Háromszéken viszont nem terjedt a reformáció az Apor és Mikes család ellenállásának köszönhetően. Nem tudni, Kökösben mikor, kik és hányan változtattak vallást, tértek át protestáns hitre. Az viszont tudott, hogy a mai unitárius templomot a XVII. század elején építették át, eltüntették hármas tagoltságát, szélesítették a hajót. Valószínű, hogy ezt követően még a katolikusoké volt a templom, erre építészeti jelek mutatnak – vázolta röviden az előadó. Ugyanő mutatta be a kökösi unitárius egyházközség újonnan alkotott címerét is. Készítője a székelykeresztúri Dávid Tünde grafikus. Lényegében az unitárius egyház és Kökös község címerének elemeit ötvözi. A felső, kék mezőben a farkát harapó kígyó, a galamb, a föld, a nap és a hold jelképe látható, alatta vörös mezőben kőhíd – a kökösi híd megjelenítése –, amely Kökös szabadságharcban való részvételét, a háromszéki véget betöltő szerepét jelképezi.
Az istentisztelet végén a hívek úrvacsorát vettek, majd a magyar és a székely himnusz eléneklése után a községi kultúrotthonba vonultak közös ünnepi ebédre.