Nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ukrán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva.  A miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint „százszázalékosan meg kell védeni” az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is. „Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés. Ezt így gondolom, és így fogom ezt az ügyet továbbvinni” – fogalmazott Klimkin.
A külügyminiszter azután beszélt erről, hogy hétfő este Petro Porosenko elnök aláírta az új oktatási törvényt, amelyet a parlament szeptember 5-én fogadott el. A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, vagyis az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Így 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák le a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.
Jogi eszközökkel küzdenek
A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője. A politikus jelezte, hogy a hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz. Ha a Legfelsőbb Tanácsban (parlament) sikerül összegyűjteni 40 képviselői aláírást, akkor szintén kérhető lesz a törvény alkotmányossági vizsgálata – emlékeztetett, hozzátéve, hogy vélhetőleg októberben az Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatala is napirendre tűzi az ukrán oktatási törvény kérdését.
Ellentmond több nemzetközi egyezménynek
Elítélte Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő kedden az új ukrán oktatási törvényt, mondván, hogy a szabályozás alkotmányos jogaitól fosztja meg az ország állampolgárainak egy részét, illetve ellentmond több nemzetközi egyezménynek. „A legfelháborítóbb viszont az, hogy a nemzetközi jogvédő szervezetek és intézmények még mindig hallgatnak, s nem állnak ki a több százezer nemzeti kisebbséghez tartozó ukrán állampolgár alapvető jogáért, ami az anyanyelvhasználatot jelenti. Hol van itt a tanszabadság és a jogegyenlőség védelme?!” – tette fel a kérdést az EP-képviselő.
Szijjártó: Ukrajnának fájni fog
Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. „Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – fogalmazott a jogszabály aláírásával és az arra adott magyar reakcióval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter szavai szerint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt.
Egyeztetni akarnak a románok
A román és az ukrán oktatási miniszter találkozni fog, hogy egyeztessen az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról – jelentette ki kedden Teodor Meleşcanu román külügyminiszter a bukaresti közszolgálati rádiónak nyilatkozva. Meleşcanu emlékeztetett, hogy Románia Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek címzett levélben kérte a törvény kihirdetésének elhalasztását. Hozzátette: Bukarestnek továbbra is az a fontos, hogy a mintegy 400 ezer főt számláló ukrajnai román kisebbség minél magasabb szintig részesüljön anyanyelvű oktatásban. Ezért Klimkinnel abban állapodtak meg – mondta –, hogy az oktatási miniszterek találkozni fognak, és nagyon konkrétan, tantervekkel az asztalon megvizsgálják, milyen esetben szükséges ukrán nyelven tanulniuk a gyermekeknek, és melyik fontos tantárgyakat tanulhatják románul.  Klaus Iohannis államfő csütörtökön jelentette be, hogy lemondta októberre tervezett ukrajnai látogatását az új ukrán oktatási törvény elfogadása miatt.
Bírálat a Kremlből
Elavultnak és félresikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában. „Nem tartjuk korszerűnek és jól sikerültnek ennek a törvénynek egy sor rendelkezését” – hangoztatta Peszkov. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban. Az orosz külügyminisztérium korábban bejelentette, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, mert megsérti az orosz ajkú lakosság érdekeit, és a totális elukránosítást célozza.