Az átmenő forgalom rég a lakott területeken kívül, a terelőúton zajlik, a városon belüli áruszállítás is bizonyos órákhoz kötött. A teherforgalom sem a lakóövezetekben (a Gyöngyvirág, Gyár, Cigaretta utcákon) zörög át, hanem a réten kiépített új úton. Az Olton két új híd is átvezet már, egyikük csak a gyalogos és kerékpáros közlekedést szolgálja, a másik a terelőutat. Járda és kerékpáros sáv szegélyezi majd a Păiuş David és az Oltmező utat is, a Brassó felőli bejárattól a Csíkszereda felé vezető kijáratig. A belvárosban emeletes parkolóházak nyelik el az autókat, de kint, a városszélen is lesz majd parkolási lehetőség, hogy onnan busszal vagy bérelhető kerékpárral jöjjenek be a más településekről munkába, ügyintézésre, bevásárlásra vagy látogatóba érkezők. Szotyortól a Sepsi Arénáig és vissza az Olt leaszfaltozott töltésén tekerhetnek az ingázók vagy egyszerűen mozogni kívánók. A levegő minősége nagyságrendekkel jobb, a káros anyagok kibocsátásának csökkenésével bizonyos betegségek is ritkulni fognak, kellemesebb lesz az élet, derűsebb a közérzet. Jól hangzik, igaz?
A sepsiszentgyörgyi városházán kedd délután bocsátották közvitára azt a mobilitási tervet, amely a megyeszékhely közlekedési viszonyainak javítására tesz különböző javaslatokat, és voltak is szép számmal érdeklődők a háromórásra nyúlt beszélgetésen: a város elöljáróin és a polgármesteri hivatal szakemberein kívül a kerékpáros mozgalom több képviselője, tanácstagok, vállalkozók, építész, képzőművész, orvos, rendőr is végighallgatta a tanulmány bemutatását, és majdnem mindenki hozzá is szólt a témához. Magát a tanulmányt a Piteşti-i Sigma Mobility Engineering Kft. készítette, és a cég munkatársa, Gabriela Mitrea mutatta be; bevezetőül ő is, Tóth-Birtan Csaba alpolgármester is hangsúlyozta, hogy egy vízióról, egy általános megközelítésről van szó, amelynek célja a közlekedési viszonyok javítása, az ember és a környezet védelme. A dokumentum a jelenlegi helyzet és a kitűzött cél ismeretében javaslatokat fogalmaz meg, amelyek megvalósítása 18 évi következetes és összehangolt munkán kívül rengeteg pénzt is kíván, sokféle konkrét tennivalóval jár, amelyeket nyilván nem lehet egy csapásra letudni, tehát az újdonságok, változások fokozatosan jönnek majd. E folyamat során még csiszolhatók, javíthatók vagy akár el is vethetők bizonyos, most megfelelőnek látszó elemek, de fontos tudatosítani az irányt, amelyen haladni akarunk. Ez nem csak helyi igény, európai uniós irányelvek is előírják, sőt, anyagi támogatást is adnak ahhoz, amire egyébként helyi költségvetésből sohasem futná.
Maga a tanulmány elkészítése is több hónapot vett igénybe: felmérték az úthálózatot mindenféle szempontból (az utak állapotától, forgalmától, annak milyenségétől kezdve), a napi közlekedési rutint, a le nem fedett igényeket, a módosítási lehetőségeket, a lakosság jelenlegi összetételét és a várható demográfiai változásokat, a közszállítási és a magántulajdonú gépjárművek arányait, az autózási, parkolási és kerékpározási szokásokat és elvárásokat, a közterületek hasznosítását vagy hasznosíthatóságát, a helyi, országos és uniós fejlesztési programokat és sok mást is. Az eredmény egy közel 500 oldalas dokumentum, amelyből csak néhány adatot emelünk ki: a sepsiszentgyörgyiek 48 százaléka gyalog jár, 38,9 százalékuk pedig kis távolságra is autóba ül. Az autósok fele egyedül utazik, ami nagyban növeli a forgalmat és a légszennyezést is – ezért a városvezetésnek azon kell lennie, hogy a rövid távú autózástól elvegye az emberek kedvét, helyette azonban kínáljon gyors és vonzó tömegközlekedést. Buszaink amúgy is régi, füstölő járművek, ezeket elektromos vagy hibrid meghajtásúakra kell cserélni; a belvárosban szigorításokat kell bevezetni (a drágább parkolójegytől bizonyos autók kitiltásáig), az átmenő forgalom számára terelőutat kell építeni, az áruszállítóknak városszéli logisztikai központot (hogy csak az ide címzett áru jöjjön be a városba), a kerékpárosoknak külön hálózatot, a gyalogosoknak megfelelő járdákat. Szükség van emeletes parkolóházakra, biciklikölcsönzőkre, a buszállomás kiköltöztetésére és új hidakra is az Olton keresztül; oda kell figyelni a forgalom menedzselésére is, és létre kell hozni egy olyan elektronikus rendszert, amely kijelzi a következő busz várható érkezési idejét, útvonalát stb.
Szeretnénk mindezt még ebben az életben látni – jelentette ki dr. Antal Álmos, a megyei kórház orvos-igazgatója, aki arra is figyelmeztetett, hogy a rövid és hosszú távú megoldásokat össze kell hangolni, mert a folyamatos, állandó változtatás megviseli a lakosságot, és a közlekedés biztonságára is kihat. A régi idők nem jönnek vissza, azon kell lenni, hogy élhető, környezetbarát közlekedést alakítsanak ki a következő években; egyébként helikopter-leszálló is lesz a kórház udvarán. A legtöbb hozzászólás – Vrabie Zsolt, Kiss Bence és Bokor-Tóth Zoltán többször is szót kért – a biciklis úthálózat fejlesztését szorgalmazta, de az egyirányú utcákkal meghosszabbodott napi autózás is sokaknak bosszúságot okoz, ráadásul a levegőszennyezést is növeli – jelezte Bagoly Mikós, Damokos Csaba és Bokor-Tóth Zoltán. Említették még a Păiuş Dávid és az Oltmező út gyalogos- és kerékpáros-riasztó állapotát, és kifogásolták a korszerűsítések lassú ütemét. Török Áron egy barátjának elképzelését osztotta meg: legyen a Sugás Áruháztól a Gábor Áron utcáig egyetlen nagy körforgalom, amelyen belül csak az ott lakók vagy dolgozók járhassanak autóval.
A felvetésekre Antal Árpád polgármester csokorban válaszolt. Elmondta, hogy a 12-es országút még az országos útkezelő társaság kezében van, az pedig nem adta át semmilyen kérésre, ezért nem tudnak járdát építeni, a városbeli útjavítások pedig azért húzódnak el, mert minden vezetéket kicserélnek, e téren Sepsiszentgyörgy az első öt település között helyezkedik el Romániában. Ami a többi tervet illeti, uniós alapokból pillanatnyilag 22 millió euró áll a város rendelkezésére, ebből kívánják a közszállítást megújítani. Az elöljáró elismerte, hogy a bicikliutak bővítése az elmúlt években elakadt, de szerinte a következő három évben nagy előrelépés lesz a tömegközlekedési és kerékpározási viszonyokat illetően. A többi tennivalóra is sor kerül, amúgy is időbe telik, amíg a megvalósíthatósági tanulmányok, tervek, közbeszerzések akadályversenyén túlesnek. Mindent nem is fognak tudni elvégezni, például a hidak építésére még nem mutatkozik anyagi fedezet, ám a terelőút (amely nem csak Sepsiszentgyörgyöt, hanem Kilyént is, Szotyort is elkerüli Szépmezőn) szerepel a kormány programjában, 2020-ig el kellene készülnie...
A mobilitási tervet a következő lépésben a városi tanácsnak kell elfogadnia, a teendők konkrét megfogalmazása és gyakorlatba ültetése csak ezután kezdődik. Egy biztos: bár az átmenet fokozatos lesz, olykor fájdalmas változásoknak nézünk elébe, hiszen a drágább belvárosi parkolás nem csak a lustaságból autózókat sújtja majd.