Kazuo Ishiguro 1954. november 8-án született Japán délnyugati részében, Nagaszakiban. Családjával ötéves korában költözött az Egyesült Királyságba, szülőföldjére csak felnőttként tért vissza. Az 1970-es évek végén a Kenti Egyetemen szerzett diplomát angol–filozófia szakon, majd kreatív írást tanult a Kelet-angliai Egyetemen.
1982-ben napvilágot látott első könyve megjelenése óta főállású író. A dombok halvány képe és következő regénye, A lebegő világ művésze is Nagaszakiban, pár évvel a második világháború után játszódik. Ezekben a könyvekben már megjelentek a nevével azóta összeforrott témák, az emlékezet, az idő és az önámítás. Különösen tetten érhetők ezek a legismertebb regényében, az 1989-ben megjelent Napok romjaiban, amelyért Booker-díjat kapott, és amelyből Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével forgattak filmet.
Kazuo Ishiguro műveit óvatosan vissza­fojtott kifejezésmód jellemzi, függetlenül a cselekménytől. Legutóbbi re­gényeiben azonban fantasztikus elemek is vannak – emlékeztetett közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne engedj el... című disztópiára. E regényében – csakúgy, mint több másikban is – zenei hatások is érezhetők. Nocturnes: Five Stories of Music and Night­fall című elbeszéléskötetében a zene egyenesen főszerepet játszik a karakterek közötti viszonyok ábrázolásában.
Két éve megjelent legfrissebb regé­nyében, Az eltemetett óriásban egy idős házaspár szeli át az archaikus angol tájat abban a reményben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A műben Kazuo Ishiguro megindító módon tárja fel, hogyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság.
Eddig nyolc regénye jelent meg, film- és televíziós forgatókönyveket is ír. A Napok romjai mellett megfilmesítették a Ne engedj el... című könyvét is. A 2010-es drámában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a fő­szerepeket. Ishiguro forgatókönyve alapján készült A fehér grófnő című film Ralph Fiennes és Natasha Richardson főszereplésével.
Hízelgő elismerés
Elképesztően hízelgőnek nevezte Kazuo Ishiguro, hogy idén neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Az angol író a BBC brit közszolgálati médiának megerősítette, hogy a Svéd Akadémia titkára nem érte el őt a tegnapi bejelentést megelőzően, így először nem is volt biztos abban, hogy nem átverésről van-e szó. „Csodálatos megtiszteltetés, főként azért, mert azt jelenti, hogy a legnagyobb szerzők nyomdokaiban járok” – mondta a Japánban született író. Hozzátette, reméli, hogy a Nobel-díj valami jót hoz. A világ jelenleg nagyon bizonytalan pillanatban van – mutatott rá Kazuo Ishiguro, aki azt reméli, hogy a Nobel-díjak egyfajta pozitív erőt adnak majd a jelenlegi helyzetben. „Meghatónak érezném, ha valamilyen módon részese lehetnék egy olyan folyamatnak, amely pozitív légkört teremt a mostani rendkívül bizonytalan időkben” – fogalmazott.
Váratlan döntés született
Örömteli és váratlan döntés született – mondta az MTI-nek a Kazuo Ishiguro regényeit magyar nyelven megjelentető Európa Könyvkiadó leköszönt igazgatója, M. Nagy Miklós. A japán születésű szerző sosem szerepelt a díj nagy esélyesei között – emelte ki M. Nagy Miklós, aki szerint a Svéd Akadémia döntése ebből a szempontból valóban váratlan, de nem úgy meglepő, mint Bob Dylan tavalyi irodalmi Nobel-díja. Hangsúlyozta: Kazuo Ishigurót régóta az egyik legizgalmasabb, legmélyebb, legtartalmasabb kortárs íróként tartják számon. „Az a fajta író, akinek minden regénye más, nem ismétli magát” – fűzte hozzá. M. Nagy Miklós szerint Kazuo Ishiguro regényeinek nyelvezete nem kimondottan ornamentális vagy bonyolult, de mégis végtelenül kifinomult stílus jellemzi.
Kazuo Ishiguro könyveiben a japán és az angol kultúra egyedülálló szintézisét teremtette meg – mondta az MTI-nek Kada Júlia, az irodalmi Nobel-díjjal elismert 62 éves szerző regényeinek és írásainak legkorábbi magyar fordítója. „Kazuo Ishiguro egészen kiváló író, Ne engedj el című regényét a legjobb könyvek közé sorolom, amelyeket valaha fordítottam” – fogalmazott Kada Júlia. A József Attila-díjas fordító felidézte: Kazuo Ishiguro első magyar megjelenése a Családi vacsora című novella volt, amely az ő fordításában látott napvilágot a Nagyvilág folyóirat egyik 1984-es számában. „Nem dolgozik látványos eszközökkel, írásai nagyon visszafogottak. Nem gondolkodik nyelvi bravúrokban, barokkos mondatokban. Visszafogottsága mélyén azonban iszonyú feszültségek rejlenek” – hangsúlyozta Kada Júlia, aki úgy vélte: a japán és az angol kultúrához is erősen kötődő író az újfajta, egyszerre sokféle kulturális háttérből, nyelvből építkező világirodalom jelentős képviselője.
A legpontosabb emberismerő
„Nagyon örülök, hogy a legklasszikusabb angol író kapta a díjat” – monda el Dragomán György író az MTI-nek. „Nagyon szeretem az írásait, a tíz kedvenc íróm között biztos ott van” – mesélte Dragomán György, aki jelenleg Iaşi-ban egy nemzetközi irodalmi és műfordítói fesztiválon vesz rész. A fehér király és a Máglya szerzője szerint Kazuo Ishiguro „a legpontosabb emberismerő, aki hihetetlen precizitással használja a nyelvet és ábrázolja az emberi viszonyokat”. Mint fogalmazott: a japán származású brit író könyveiben mindkét kultúra megjelenik. „A két első könyve tulajdonképpen a veszteségről szól, az újrakezdés lehetőségéről” – idézte fel, megemlítve, hogy Ishiguro A dombok halvány képe és következő regénye, A lebegő világ művésze is az atombomba pusztítása után, a második világháború befejezését követően játszódik.
Dragomán elmondta, hogy nem tudna választani az író könyvei közül, mindegyik közel áll hozzá, nemcsak az első regények, hanem a későbbiek is, a Napok romjaitól Az eltemetett óriásig. A brit Nobel-díjas regényei tele vannak érzelmekkel, és írás közben mindig nagy empátiával fordul a regényeiben megjelenő szereplők felé. Mindig nagy élvezettel olvasta a regényeit, mert Ishiguro írásaiból nemcsak egymást, hanem önmagunkat is megismerhetjük. „Az írás nagy kérdése, hogy milyen az ember, és ő műveiben az emberi természetet és az emberi viszonyokat is nagyon pontosan ábrázolja” – fogalmazott Dragomán.