A párbeszéd lehetőségét is elutasították a román pártok a közigazgatási törvény módosításának félresöprésével: nemhogy érdemi vitára nem voltak hajlandóak, de ultranacionalista felszólalásokkal vetették el a kisebbségek anyanyelv- és szimbólumhasználatának bővítését. Az RMDSZ háromszéki képviselői úgy vélik, ezek után felül kell vizsgálni a kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodást.
A 215-ös közigazgatási törvény módosítására benyújtott RMDSZ-es javaslat egyik legfőbb erénye, hogy egy fejezetbe összesítette a nemzeti kisebbségekre vonatkozó, eddig különböző fejezetekbe, cikkelyekbe elszórt bekezdéseket – mondta el Márton Árpád képviselő, aki érthetetlennek nevezte az észszerű átszervezés elutasítását. A legnagyobb felháborodást a 20 százalékos küszöb csökkentése váltotta ki, elutasítása érdekében „lehazudták a csillagot az égről” – fogalmazott a képviselő. Románia két nemzetközi normát is ratifikált – a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozót és az európai és regionális nyelvek chartáját –, amelyek betartása kötelező, felülírják az esetleges ellentétes hazai rendelkezéseket – magyarázta Márton Árpád. Noha az Európa Tanács ellenőrzi ezek tiszteletben tartását, és egy 2012-es jelentésben megfogalmazták, hogy a 20 százalékos küszöböt túl merevnek találják, Romániának módosítania kell, ezt a képviselők nem voltak hajlandóak tudomásul venni. Egyezkedni sem lehetett, hogy ha nem 10 százalék, akkor 15 legyen az új határérték, nem hallgatták meg az érveket. Hasonló merev ellenállásba ütközött a kétnyelvű fejléceket, feliratokat szabályozó rész – ismertette Márton Árpád.
Az alkotmány is kimondja, hogy Romániának jóhiszeműen kell alkalmaznia a nemzetközi szerződéseket, ám a képviselőház plénumában az is elhangzott, hogy azokat tulajdonképpen nem kellene betartaniuk. Már a hármas – közigazgatási, jogi és emberi jogi – bizottságok együttes ülésén heves volt a hangulat, hiába érveltek, olvasták fel a nemzetközi normákat, nacionalista szlogenek hangoztatásában merült ki az ellenérvelés. Megfogalmazták például, hogy „disznóság a nemzeti ünnep előestéjén ilyen javaslattal előállni”, amire válaszul Márton Árpád elmondta, hogy most végre lehetőségük adódna betartani a Gyulafehérvári nyilatkozatban ígérteket. A plénumban a módosítások legvehemensebb ellenzője a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője volt, akinek felszólalását többször is megszakítani kényszerült az elnök, s ezért végül bosszúból az egész frakció elhagyta a termet. Hasonlóan heves vádaskodó beszédet tartott a liberálisok szószólója, Florin Roman, de meglepő volt a macedón kisebbség képviselőjének ellenkezése is, aki szerint az ország regionális átszervezését gátolja az RMDSZ-es javaslat. A végszavazásnál rég nem látott számban jelentek meg a képviselők, a 281 leadott voksból a 20 RMDSZ-es mellett csak a Mentsétek meg Romániát egy brassói képviselője támogatta a módosításokat, négyen (három Mentsétek meg Romániát, egy SZDP) tartózkodtak, a többiek mind ellene voksoltak. Ezt tette a nemzeti kisebbségek összes képviselője is, pedig 7–8 esetében pozitív változást hozott volna a törvénymódosítás
Benkő Erika, az RMDSZ másik háromszéki képviselője egyértelműen visszarendeződésként értékelte az e heti parlamenti történéseket. Döbbenetes volt, ahogy a román pártok szabadon engedték ultranacionalista szószólóikat, és az is, hogy a képviselők még a beterjesztett javaslatok elolvasására sem voltak hajlandóak, egyértelműen elvi kérdésnek tekintették a visszautasítást. „Még a párbeszéd lehetőségét is elvetették” – fogalmazott Benkő Erika. Egyértelművé vált, Románia nem hajlandó betartani nemzetközi vállalásait, és az is, hogy minden, csak nem példaértékű az, amint kisebbségeihez viszonyul.
A hogyan továbbról nem tudtak egyértelmű álláspontot megfogalmazni a képviselők. Márton Árpád szerint mindaz, ami történt, nyilvánvalóan nehezíti az SZDP-vel kötött együttműködést, miután az egyik fél megszegte a megállapodást, számíthat arra, hogy a másik sem támogatja majd a számukra fontos kezdeményezéseket. Van egy RMDSZ-es testület, amely félévente felülbírálja az együttműködést, ott születik majd döntés a továbbiakról, „de ha valaki egyszer szavát szegte, mi a garancia, hogy másodszor nem teszi meg?” – tette fel a kérdést. Egyértelműbben fogalmazott Benkő Erika, szerinte újra kell értékelni az együttműködést, világos határidőket kell kitűzni, amelyeket ha nem tartanak partnereik, fel kell rúgni a megállapodást, a nyelvi és szimbólumhasználati jogok bővítése nélkül ő nem látja értelmét a kormánytöbbség támogatásának – fogalmazta meg. Mindkét képviselő elmondta, nemzetközi fórumokon is jelzik, hogy Románia nem hajlandó betartani vállalásait.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.