Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, az intézmény jelentős paleontológiai gyűjteménnyel rendelkezik, ezért bevallottan tanulni szeretnének ebből a tárlatból. Fontosnak tartja, hogy ne csak a felnőttek, hanem a gyerekek is találják meg számításaikat, ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az új nemzedéket bevonzzák. Ennek a kiállításnak roppant gazdag múzeumpedagógiai része is van – hívta fel a figyelmet.
Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese megnyitóbeszédében gyereknyüzsgés közepette felhívta a figyelmet a tárlat interaktív voltára, érintőképernyőkön információkat lehet lehívni. A mamut hatalmas jószág, általában hómezőben szokták ábrázolni, de ez a művészi képzelet szüleménye, mert az állat hóban nem talált élelmet. Ahogy melegedett az időjárás, ahogy fogyott az élettere, s megjött az ember, aki bántotta, egyre északabbra húzódott, míg végül az utolsó mamutok a Jeges-tengerben levő Vrangel-szigeten húzódtak meg. Ott viszont kevés volt a táplálék, s a mamutok testmérete folyamatosan csökkent: az utolsó elpusztult állat másfél méteres lehetett csupán. Ez 3700 évvel ezelőtt történt, tehát mamutok éltek még a földön, amikor az egyiptomi piramisok épültek, és az emberiség írott történelme már javában folyt. Medzihradszky Zsófia még kiemelte: a kiállítás elgondolkodtat a klímaváltozásról. A hatalmas klímaingadozások oda vezettek, hogy a jégtakaró egyre északabbra húzódott, és a vikingek a mai Norvégia területéről el tudtak hajózni Izlandra, Grönlandra, Észak-Amerikába. Vagy olyan szárazságokat eredményezett, hogy a sztyeppék vidékéről elindult a népvándorlás, ennek köszönhető, hogy a magyarok betelepedtek a Kárpát-medencébe. És mindezt az átlaghőmérséklet egy fokkal való változása okozta. Ma már meghaladjuk az egy fokot, figyelmeztetett, hozzátéve: mindenki nézze meg a maga környezetében, mit tehet a felmelegedés ellen.
Csergő Tibor András, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, a vándorkiállítás székelyföldi kurátora értékelte az együttműködést, jelezte, a Magyar Természettudományi Múzeum harmadik tárlata érkezett meg. Korábban volt a Variációk hat lábra című rovarkiállítás, majd a Szóra bírt csontok című antropológiai tárlat. Ezeket a turnékat Gyergyószentmiklóson kezdték és Sepsiszentgyörgyön zárják, közben Székelyudvarhely, Csíkszereda, Marosvásárhely közönsége is megtekinthette az anyagot. Vargha Mihály még hozzátette: az autonómia egyik legfontosabb mozgatórugója az együttműködés, múzeumi szinten ezt sikerült megvalósítani.