Élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját tegnap Klaus Iohannis államfő, felszólítva a kormányt, hogy tegyen le a tervezett járulék- és adóintézkedésekről, amelyek jövő évtől a munkavállalókra hárítanának minden tb-járulékot. Az elnök a Tudose-kormány júniusi beiktatásán is használt kifejezését megismételve arra figyelmeztette a szociálliberális koalíciót, hogy „hagyja abba az adópolitikai ugrabugrálást”, a tervezett intézkedések ugyanis szerinte olyan kalandba sodornák az országot, amely csak rosszul végződhet.
Iohannis szerint hamis a koalíció azon állítása, hogy nőnének a nettó bérek. Úgy vélte: a kormány nem megalapozott gazdasági számítások, hanem egy „fércmű” alapján akarja máról holnapra felforgatni az adó- és járulékrendszert. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós szinten kiemelkedő romániai gazdasági növekedés főleg a fogyasztáson alapul, de közben csökkentek az állami beruházások és a külföldi befektetések is, ami megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát. Rámutatott: az ország az államháztartási hiány mértéke szempontjából is rekordot dönt az unióban, tehát a szociálliberális koalíció hitelből költekezik, aminek törlesztését a következő generációkra hagyja „örökül”. Hozzátette: Románia adóbevételei a gazdasági növekedés dacára történelmi mélypontra csökkennek, alig haladják meg a GDP 25 százalékát.
A 3329 lejes bruttó átlagbér példáját alapul véve Iohannis rámutatott: a jelenleg 2335 lejes nettó bér januártól csak három lejjel növekedhet, de csak akkor, ha a munkaadó jóhiszeműen nem csökkenti az illető munkavállalóra fordított 4086 lejes bérköltséget, vagyis a bruttó fizetés növelésére fordítja, és nem teszi zsebre azt a pénzt, amit jelenleg a járulékokra fordít. Az elnök érthetetlennek nevezte, mi célt szolgál az adó- és járulékrendszer felforgatása, ha az nem eredményez jövedelemnövekedést, és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek tiltakoznak ellene.
A félmilliós tagságú Frăţia szakszervezeti tömörülés tegnap megkezdte az általános sztrájkhoz szükséges előkészületeket, a több mint 800 ezer tagot számláló Alfa Kartell pedig a munkaügyi miniszter lemondását követeli, és az államfőt kérte fel, közvetítsen a kormány és a szakszervezetek vitájában.
A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba. A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól. Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket.
