A jegybank összesítése szerint a tavalyi év végén fogyasztásra felvett és ingatlangaranciával biztosított lakossági hitelek elérték a 4,5 milliárd eurót, vagyis a lakossági hitelek 22 százalékát. Ez meghaladja a klasszikus jelzáloghitelek mértékét, amely összesen 3,9 milliárd euróra rúgott. A jegybank első alkalommal közli e két hitelállományt külön-külön. Elsősorban a húszezer lej alatti, ingatlangaranciával biztosított hitelek ugrottak meg. A nemzeti bank szakemberei szerint a fogyasztási hiteleket akár ingatlanvásárlásra is használhatták a hitelezők. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt a garancia nélküli hitelállomány, amely elsősorban a kereskedelmi bankok közötti versenynek tudható be.
Topmenedzserek
Mintegy ötszázra tehető azon cégvezetők száma, akik havonta tízezer euró fölötti összeget keresnek — állítják a fejvadászcégek vezetői. A csúcsmenedzserek jövedelmét általában az általuk vezetett cég üzleti forgalmához, illetve profitjához igazítják. Az alapfizetés mellé átlagban minden tízmillió eurós forgalom hozhat még ezer eurót egy ügyvezető jövedelméhez. Az országban mintegy 360 millió fölötti éves forgalommal rendelkező cég működik, ám van néhány terület — tanácsadás, ügyvédi irodák, pénzügyek —, ahol a profitráta nagyon magas, így a topmenedzserek is sokat keresnek. A legnagyobb vezetői jövedelmek a bankszektorban valósulnak meg, egy központi bankigazgató akár ötvenezer euró fölött is kereshet.
Zuhanó tőzsde
Az év elejétől 33 százalékot veszített indexéből a Bukaresti Értéktőzsde, ami összességében mintegy hétmilliárd eurós tőkeveszteséget jelent a jegyzett cégeknek. 1999 óta ez a legjelentősebb tőzsdei zuhanás, ha az év végéig nem sikerül behozni a veszteséget, ez lesz a második év, hogy a tőzsde veszteséggel zár. A legnagyobb mértékű tőkeveszteséget a legnagyobb tőzsdei cég, a BRD szenvedte el, mintegy 1,6 milliárd eurónyit, a második a Transilvania Bank közel félmilliárd eurós tőkeveszteséggel. Ám arányaiban ez az átlagosnál alacsonyabb, a befektetési alapok 39—45 százalék közötti tőkeveszteséget könyvelhettek el, ami az öt SIF-nél összesen 1,2 milliárd euróra rúg. (ZF—fer-)
Kereskedelmi sorompók lebontása
A június 26—27-én tartott szlovéniai üzleti fórum célja a kelet- és nyugat-európai országok közötti kereskedelmi akadályok lebontása volt. A találkozón felszólalt Hermann Rosner megyei kamaraelnök, aki a kormányzati intézkedések átláthatóságát szorgalmazta, és kitért a kamarák kapcsolatteremtő szerepére. Ugyanakkor az országok közötti kereskedelmi akadályok folyamatos követését javasolta. A kamaránál lehet tanulmányozni a résztvevők címlistáját, az esetleges kapcsolatfelvétel érdekében tanácsadással szolgálnak.
Nőnek a reálbérek
Július elsejétől a bérköltségek lépcsőzetes csökkentése miatt nőnek a reálbérek. A kormány idén összesen hat százalékponttal csökkenti a munkaadók által fizetendő járulékokat, a munkavállalók tegnaptól 1,5 százalékkal fizetnek kevesebb egészségbiztosítási, illetve munkanélküliségi járulékot. Ezzel együtt Romániában uniós szinten még mindig az egyik legmagasabb a bérek után fizetendő járulékok értéke.
Keleti üzleti fórumok
Szeptember 2—6. között a Promóciós anyagok vására, október 21—25. között pedig a Csomagolóanyagok vására kapcsán szerveznek üzleti fórumot Isztambulban. v Szintén októberben kerül sor Damaszkuszban egy kis- és középvállalkozások számára elérhető program keretében az unió által finanszírozott üzleti fórumra. Szakterületek: építőipar, IT, kiadók, régiségkereskedés, szakképzés, dizájn, divat, filmipar, fotóművészet, sajtó.
