Kopacz Attila, az Árkosi Művelődési Központ vezetője sajtótájékoztatón ismertette: a Gy. Szabó-hagyatékot kezelő Ferenczy Miklós nyugalmazott református lelkész azért adományozta a képeket az Erdélyi Művészeti Központnak, mert Sepsiszentgyörgy a legilletékesebb a tizenöt fametszet, hat pasztell, tizenkét szénrajz, öt tusrajz és két akvarell megőrzésére, ekként is kifejezve a grafikus kötődését Háromszékhez – hiszen csak a véletlen műve, hogy Gy. Szabó Béla a vasutas család akkori szolgálati helyén, Gyulafehérváron született, édesapja ugyanis bitai, édesanyja maksai volt.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is úgy vélekedett, jó helyre került az adomány, Háromszék már évtizedek óta jó bölcsőhelye lévén a képzőművészeteknek, így az sem véletlen, hogy az Erdélyi Művészeti Központ épp itt, Sepsiszentgyörgyön működik. Az adományt értékelve Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK vezetője elmondta, Gy. Szabó Béla az erdélyi grafika atyja, ő volt az első markáns erdélyi grafikus, akinek életművéről nem lehet eleget beszélni, aki nem csak a hagyományos európai, keleti grafika szakmai csínját-bínját birtokolta, hanem munkáiban úttörő is volt, például az 1960-as években kortárs művészeti irányzatokból épített be munkáiba. Gy. Szabó Béla egy találkozási pont, térben és időben köti össze az erdélyi művészetet, jelentette ki a művészettörténész, hozzátéve, a Székely Nemzeti Múzeumban levő több mint hetven, és a most az EMŰK tulajdonába kerülő negyven műalkotás arra kötelezi, az általa vezetett intézmény készítsen el egy nagy Gy. Szabó Béla-kiállítást. Az adománynak egyébként példaként kellene szolgálnia, ugyanis sok képzőművész hagyatéka kallódik el vagy kerül rossz tárolási körülmények közé, de olyan eset is van, hogy még a művészettörténészek sem férhetnek hozzá a lezárt életműhöz – a hagyatékok kezelői követhetnék hát Ferenczy Miklós példáját, a művek az EMŰK-ben biztos helyre kerülnének – hívta fel a figyelmet Kopacz Attila.