Egyre többen menekülnek a városok forgatagából, választják a vidék csendjét, vásárolnak hétvégi vagy családi házat falun. Még akkor is, ha sok esetben hiányzik a kényelem, a csapból folyó víz, a központi fűtés. Mindenért pótol a környezet, amit a „gazda” saját igénye, kénye-kedve szerint alakíthat, formálhat. Nem véletlen, hogy egyre több fiatal gyümölcsös és igényesen gondozott kert jelenik meg – melyek karbantartása nem is olyan egyszerű, mint azt a kívülálló gondolhatná. A szakember tanácsa minden esetben és mindenkinek jól jöhet, így Adorjáni Balázst kérdeztük, milyen munkálatokat kell elvégezzünk a tél beállta előtt gyümölcsösünkben, bogyós vagy díszcserjéink között. A kertész 2011-ben alapította Sepsiszentkirályban Pinus Siculus névre keresztelt kertészetét, amit nemrég Illyefalvára költöztetett. Ma már a gyümölcsoltványokat teljes mértékben, illetve a gyümölcsbokrok és a dísznövények egy részét is saját maguk termelik. Nem véletlen, hogy az évek során – fiatal kora ellenére – nagy tapasztalatra tett szert, amit szívesen megosztott olvasóinkkal.
– Kezdjük talán a kertek legnagyobb növényeivel, a gyümölcsfákkal. Mit tehetünk annak érdekében, hogy könnyebben vészeljék át a telet, tavasszal hamarabb életre keljenek?
– Nagyon fontos munkálat a lehullott levelek összegyűjtése. Ha komposztáljuk, a jövő évre értékes humuszt kapunk. De az elégetésük is hasznos lehet, ugyanis ezzel vissza tudjuk szorítani a leveleken, levelek között lévő kártevők, betegségek elterjedését. Ugyanígy el kell égetni a levágott beteg ágakat, a múmiákat, a fán maradt gyümölcs-aszalványokat. Ha végeztünk a munkával a talajon, következhet a lemosó permetezés. Ezt háromszázalékos bordói lével érdemes végezni. Fontos, hogy tavasszal megismétlődjék ez a kezelés. Ez főként a csonthéjasoknál – például meggynél, baracknál – lehet hasznos. Meggynél például ezzel és a további tavaszi, kora nyári kezelésekkel vissza lehet szorítani a moníliás fertőzést, amit sokan tévesen tűzhalálnak vélnek, és egyedüli megoldásként kivágják a fát. Az őszi lemosó permetezés előtt ajánlatos drótkefével, kaparóval lesúrolni a fák elhalt kérgét, így ott nem tudnak megbújni a kártevők, hatásosabb a kezelés.
– Régebben szokás volt a fatörzsek fehérre meszelése. Van ennek előnye?
– Megfelelő módon elvégezve hasznos, habár sokan csak azért meszelik a fák törzsét, hogy szebb legyen a látvány. Ezt inkább tavasszal végzik, pedig az őszi lemeszelés igen hatékony lehet a fagykárok kivédésében. Ha sötét színű a fa kérge, a nappali-éjjeli hőhatás változására összehúzódik, illetve kiterjed. Ez a kéreg repedéséhez vezet, ami további károsodásokat von maga után. Ha le van meszelve a fa törzse, a fehér színű réteg nappal visszaveri a fényt, nem melegedik a fatörzs, nincs kitéve a nagymértékű hőingadozásnak. Ha viszont vastag lesz a mészréteg, alatta megbújhatnak a kártevők.
– Trágyázni is lehet ősszel a fákat…
– Igen, a tápanyag utánpótlására szükség van. Ez történhet természetes trágyával vagy műtrágyával. Utóbbi tartalmazzon káliumot és foszfort is. Fiatal gyümölcsfák esetében a törzs közelébe kell elszórni a trágyát, de a természetes trágyát semmiképp ne kupacoljuk rá a törzsre, ennek káros következményei lesznek. Öregebb fák esetében szélesebb körben kell kiszórni a trágyát, a törzs közelében nincsenek hajszálerek, a fák nem értékesíthetik a tápanyagot.
– Vitatott kérdés a metszések megfelelő időpontja. Ősszel vagy tavasszal végezzük ezt a munkát?
– Ősszel főként az idősebb fákat lehet metszeni, lehet alakítani a koronájukat nagyobb ágak levágásával. A metszést mindaddig végezhetjük, míg a nappali hőmérséklet nem csökken mínusz öt Celsius-fok alá. A fiatal fákat viszont érdemesebb tavasszal metszeni, a barackot például kizárólag ekkor.
– Ugyanígy megoszlanak a vélemények a csemeték ültetésének idejéről.
– Ősszel nagyon jól lehet ültetni a csemetéket. Egészen addig, míg a föld nappal nincs megfagyva. Ha elültettük, már nem fagy meg a csemete. Az ültetés után ilyenkor is szükséges az alapos beöntözés. Az ősszel ültetett csemete tavasszal hamarabb kezdi a gyökérképződést, hamarabb indul a vegetációja. Sőt, a gyökérképződés már ősszel megindul. De ősszel semmiképp ne ültessünk őszi- vagy kajszibarackot, a huzatos helyeken meg egyebet se.
– Az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a hagyományos gyümölcsfajták. Egyesek szerint ezek ellenállóbbak. Igaz ez?
– Vitatható a kérdés. Vannak őshonos fajták, melyek valóban ellenállóbbak. Viszont vannak újdonságok is, olyan fajták, melyek nagyon rezisztensek olyan betegségekre, mint a varasodás, tűzelhalás, lisztharmat – ezek a betegségek régebben nem voltak elterjedve.
– És egy utolsó kérdés a gyümölcsfatémában: más tájegységekről hozott vagy a mi vidékünkön nevelt csemetéket válasszunk inkább ültetésre?
– Egyértelmű a válasz. Az itthon oltott, nevelt csemeték a kertészetekben eltöltött néhány év alatt hozzászoknak a mi éghajlati körülményeinkhez. Ez már szemzéskor megkezdődik, a beoltott alanyok akár húsz százaléka is elpusztulhat az első télen, de ami marad, az rezisztens.
– Térjünk át a gyümölcstermő, bogyós cserjékre. Ezek mind divatosabbak, egyre több kertben kapnak helyet.
– Főként a ribizli, a málna gyarapodik, ezeket egyre többen termelik eladásra is. A fekete ribizlit most, novemberben kell metszeni. Az egyszer termő málnát lehet most is telepíteni, de a tövis nélküli, folyton termő fajtákat ajánlatosabb tavasszal ültetni. Az egyszer termő málnákat is lehet metszeni, 1,2–1,4 méterre lehet visszavágni. A folyton termőknél egyszerűbb a dolog, a föld színéig kell visszavágni. A szedret – másik kedvelt bogyósunk –, ősszel ne ültessük. De ősszel érdemes letemetni levéllel, szalmával, főként a tüskementest. A fiatal sarjakat le lehet hajtani a földre, s így betakarni. Ajánlatos ugyanakkor egérölő szereket is kihelyezni, ha nem, a takarás alatt elszaporodnak a rágcsálók. Az idősebb ágakat nem kell védeni, ha meg is fagy a végük, kiújulják. A bogyósok esetében is szükséges a tápanyag-utánpótlás, ugyanúgy, mint a talajművelés, főként a kötött, agyagosabb talajok esetében.
– Mit tehetünk díszcserjéink érdekében?
– Ide tartozik például a rózsa, amit nem érdemes ősszel metszeni. Viszont az ágakat vissza lehet vágni 50–60 centiméteresre. Tavasszal végezzük a metszést, 3–4 rügyre, szemre, akkor már lehet látni az elfagyott részeket is. Sokan sajnálják a rügyes ágak eltávolítását, de szükséges, szebb lesz a virágzás. Alapszabály, hogy a tavasszal – mint például az aranyvessző – és kora nyáron virágzó cserjéinket ne metsszük ősszel. Ilyenkor már rügyeznek, ha visszavágjuk az ágat, nem lesz virágzás. De ősszel is eltávolíthatók az elöregedett ágak. A rózsaloncot például, ami később virágzik, lehet ősszel metszeni. Az örökzöldeket nem érdemes ősszel metszeni, a növények nem újulják ki magukat, a tél folyamán csúnya marad a vágás helye.
