Kárpátalján a sztálini időket idéző oktatási törvény borzolja a kedélyeket, Felvidéken a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése ütközik akadályokba, a Vajdaságban ugyancsak az anyanyelvi oktatásért kell küzdeni a Máért ülésén elfogadott zárónyilatkozat tanúsága szerint. Az erdélyi gondokat pedig a magunk tapasztalataiból ismerjük: a visszaszolgáltatás leállítása, magyarellenes hisztéria gerjesztése, gyűlöletkampányok vezénylése, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellehetetlenítése, a párbeszéd elutasítása jogaink bővítéséről stb. Ráadásul Magyarországnak is folyamatos össztűzben kell helytállnia: a szuverenitásért folytatott harc, a keresztyén, hagyományos, nemzeti értékek melletti kiállása miatt rendszeres támadásokat indítanak ellene.
S hogy ilyen körülmények között miért lehetünk mégis bizakodóak? Például azért, mert már maga a Magyar Állandó Értekezlet intézménye is erősebbé tesz. A tudat, hogy van egy fórum, ahol a Kárpát-medencében élő magyarság képviselői összeülnek és beszélnek közös gondjainkról, hiszen már ez is jelzi: nemzetben, nem pedig országokban gondolkodó vezetői vannak a magyarságnak. Reménnyel tölthet el az is, hogy a folyamatos támadások ellenére Magyarország erősödik, gazdasága növekszik, szuverenitása sértetlen, kormánya hajlandó és képes – konfliktusok árán is – kiállni a magyarság érdekeiért. Sőt, a nemzetpolitika immár nemcsak a nemzeti, kulturális identitásért folytatott küzdelemről szól, hanem egyre inkább gazdaságfejlesztésről is. Budapest egyre több olyan intézkedést, programot kezdeményez, amely a külhoni magyar családok támogatását, szülőföldön való boldogulását célozza gazdasági eszközök révén is – az Erdélyben is induló gazdaságfejlesztési program, a babakötvény, az anyasági támogatás kiterjesztése ide sorolható.
Mindezeken túl örömteli, hogy a legfontosabb kérdésekben konszenzus volt a résztvevők között. Nemcsak a külhoni magyarok vezetői, de a budapesti kormány képviselői és a magyarországi ellenzéki pártok túlnyomó többsége is egyetértett a legfontosabb nemzetpolitikai célokban: az ukrajnai nyelvtörvény elleni fellépéstől kezdve a Minority SafePack uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatásáig. Figyelemre méltó továbbá, hogy a magyarországi kormánypártok és ellenzéki alakulatok is elítélték Gyurcsány Ferencnek a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló antidemokratikus, magyarellenes, uszító, bomlasztó kezdeményezését, így aztán hinni merjük, hogy a bukott miniszterelnök akciója elszigetelt jelenség marad, amely nem árthat majd a nemzeti összetartozás ügyének.