Elutasította a szenátus tegnap azt a törvénytervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára. Az RMDSZ törvényjavaslatát csak nyolc szenátor támogatta, tizenegyen tartózkodtak, 82-en pedig elvetésére szavaztak. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét, s ez vezetett oda, hogy kényes kérdéssé váljon a magyarság nemzeti ünnepe és ez a döntés szülessen. Rossz üzenettel bír a tervezet elutasítása, de az ünnep értékéből semmit nem von le.
Mint ismert, az RMDSZ tervezete lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió. Az ügyben a végső döntést a képviselőház hozza meg.
Cseke Attila a döntés kapcsán egyebek mellett elmondta: az elmúlt néhány hónapban nagyon sok félretájékoztatás és hazugság elhangzott március 15-ről. Huszonhét éven keresztül ez év júniusáig senkinek semmi gondja nem volt az ünneppel, sem március 15-e üzenetével, sem azzal, ahogyan ezt a napot a magyarok Erdély-szerte ünnepelték és ünneplik. A politikus felidézte, nyár közepén a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetet. Ennek hatására kényes kérdéssé vált a nemzeti ünnep, és az azóta generált kisebbségellenes közhangulat hatására született meg a tegnapi döntés. Cseke szerint ki kell vonni Romániában a kisebbség ügyeit a pártpolitikai csatározások köréből, különben sosem fog az ország fejlődést elérni a kisebbségek helyzetét illetően. A politikus úgy vélte: a román politikum mai hozzáállása az erdélyi magyarság jogos követeléséhez ellentmondásban áll azzal, ahogyan eddig viszonyultak március 15-höz. Emlékeztetett továbbá, hogy a tervezet semmilyen kiváltságos jogot nem kér a magyarok számára, nem sérti a többség érdekeit, és semmi olyant nem tartalmaz, amit korábban már nem biztosítottak volna más romániai nemzeti kisebbségek számára.
A plenáris vitán a tervezet leghangosabb ellenzője az ellenzéki Népi Mozgalom Pártját vezető Traian Băsescu korábbi államfő volt, aki azt állította: az RMDSZ tervezete a románok „megalázását” célozza, hiszen a magyarság „három nemzeti ünnepe” közül pont március 15-ét akarja „megünnepeltetni Romániával”, amely szerinte a pesti forradalom 12. pontját, Magyarország és Erdély unióját, és az erdélyi érchegységi román–magyar véres összecsapásokat idézi. Cseke Attila felhívta Băsescu figyelmét arra, hogy sem a tervezet, sem maga az 1848–49-es forradalom nem a románság ellen irányult, az RMDSZ pedig nem Románia nemzeti ünnepeként, hanem a romániai magyarság napjaként akarja elismertetni március 15-ét.
A vitában sem a kormánypártok, sem a Nemzeti Liberális Párt szenátorai nem kértek szót, a szavazáskor azonban egyöntetűen március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítása ellen foglaltak állást.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
