A tanácskozás megnyitóján Liliana Guşu, a föderáció elnöke hangsúlyozta: a térségben Románia költ a legkevesebbet szociális ellátásra, ezért is fontos, hogy az önkormányzatok, állami intézmények a civil szervezetekkel partnerségben javítsanak ezen a helyzeten. A szervezet vezetője elmondta, a rendezvényen elhangzottakról dokumentumcsomagot készítenek, és eljuttatják a döntéshozókhoz.
Laurenţiu Mazilu, a nyilvános konzultáció és társadalmi dialógus tárca miniszteri biztosa felkérte a meghívott intézmények képviselőit, hogy segítsék a civil szervezeteket, Nicolae-Vio­rel Radocea, Kovászna megye alprefektusa megdicsérte a helyi szociális egyesületeket, hogy jó gazdái a rendelkezésre álló forrásoknak, Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere pedig hangsúlyozta, az önkormányzat szociális kérdésekkel foglalkozó közösségfejlesztési igazgatóságának munkaerő-állománya igen szűkös, ezért is fontos, hogy együtt tudnak működni a civil szervezetekkel. Példaként említette az éjjeli szállót, a házi betegápolást és az őrkői gyermekek felzárkóztató programját. A konferencia kilencven résztvevőjének szakmai tanácskozása összegzéssel zárult.
Lapunk érdeklődésére a föderáció titkára elmondta: a vonatkozó törvény megjelenése óta néhány megyében már átálltak a szociális szolgáltatások kiszerződésére, a konferencia témaválasztásával azt szeretnék elérni, hogy ezeket a tapasztalatokat mások is megismerjék. László Zsuzsa nehezményezi, hogy a közbeszerzési törvény nem taglalja külön, hogyan kell a szociális szolgáltatásokat leszerződni, egy kalap alá veszi ezt az ágazatot az összes többivel, pedig a szociális terület igen sajátos. A szervezet titkára elmondta, az ilyen versenyvizsgára nemcsak civil szervezetek jelentkezhetnek, hanem akár olyan magáncégek is, amelyek szociális szolgáltatást kínálnak. A szociális szolgáltatások kiszerződésével egyidejűleg az önkormányzatoknál megszűnik a szociális pályázatok rendszere, tehát nem részfinanszírozásra pályáznak a civil szervezetek, hanem teljes szolgáltatást bocsátanak áruba, amelyet vagy megvesz az önkormányzat, vagy nem – közölte László Zsuzsa.
Kérdésünkre, hogy vonatkozó törvényt hogyan fogadja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, Sztakics Éva alpolgármester elmondta:  a szociális szolgáltatások kiszerződése tulajdonképpen jó dolog, hisz olyan személyek foglalkoznak az idősekkel, a rászorulókkal vagy éppen az őrkői gyermekekkel, akik hivatástudattal végzik ezt a munkát, másrészt a közbeszerzésen bárki részt vehet, aki ilyen irányú akkreditált tevékenységet folytat és bejelentkezik az elektronikus közbeszerzésen, de nem mindegy, hogy ki, melyik szervezet nyeri, mert nagyon fontos a célcsoport anyanyelvének ismerete és a bizalom az ellátottak részéről, ami leginkább egy már ismert helyi szervezettel tud kialakulni.
A jogszabály előnyéről és hátrányáról kérdeztük a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élők fejlesztése és foglalkoztatása szakágának vezetőjét is, aki szerint az pozitív lehet, hogy egy igazi szerződéses helyzet alakul ki az önkormányzat és a civil szervezetek között, a közbeszerzés arra kötelezi a vásárlót, hogy aki a legjobb minőséget és a legjobb árat ajánlja, azt a partnert válassza. Makkai Péter leszögezte, az önkormányzatoknak fel kell mérniük, hogy milyen szociális szükségletek vannak, és erre reális választ kell adniuk azál­tal, hogy a szükséges szolgáltatásokat megvásárolják. Szerinte ezzel a változással a lakosság felelőssége is megnő, kérniük kell az önkormányzatoktól a szükséges szociális ellátást. Makkai leszögezte: eddig a civil szervezet mondta meg, hogy adott helyen szükség van valamilyen szolgáltatásra, ezt meg kell fordítani, a helyben élőknek kell benyújtaniuk az igényt betegápolásra, a gyermekek délutáni oktatására és egyéb szociális szolgáltatásokra éppúgy, mint amikor elmondják, hogy rossz az út, le kell kavicsozni, aszfaltozni.
Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, ezzel az átszervezéssel még jobban lecsökken, netán megszűnik a központi állami szubvenció, Makkai Péter igennel válaszolt, azt mondta: éppen ezért lesz fontos, hogy az önkormányzatok, a helyi politikusok nyomást gyakoroljanak a kormányra, kérjék vissza a lakosság által befizetett járulékok szükséges hányadát, amiből finanszírozni tudják ezt az ágazatot.