A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el tegnap az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. A lengyel külügyi tárca közleményében politikai nyomásgyakorlásként értelmezte az EP lépését.
A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.
A jóváhagyott határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.
A képviselő-testület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek gyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig súlyosan aláássa a demokráciát. A dokumentumban ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették. Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát. Állásfoglalásukban a képviselők arra is felszólították Varsót, hogy azonnali hatállyal függessze fel a nagyszabású fakitermelést a bialowiezai erdőben, valamint tartsa tiszteletben a gyülekezési szabadságot, és vizsgálja ki azokat a jelentéseket, amelyek szerint a rendőrség megfigyeli az ellenzéki vezetőket.
A lengyel kormánypártot is a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek frakció saját határozati javaslatot terjesztett a plénum elé, a képviselők azonban az ötpárti tervezetet fogadták el.
Később a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra, és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek. „Elfogadhatatlan, hogy számos, a valóságtól elrugaszkodott képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik” – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Politikai nyomásgyakorlás?
Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az Európai Parlament Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata – áll abban a tegnapi közleményben, mellyel a lengyel külügyi tárca a strasbourgi dokumentumra reagált. Tudomásul veszik a határozat megszavazását, és egyúttal megállapítják, hogy az EP nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el, amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat – áll a varsói közleményben.
Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia – szögezik le. A lengyel diplomácia szerint az EP-határozat leegyszerűsít, több – a közleményben részletezett – témakörben nem tükrözi a valódi tényállást, és túllép annak a párbeszédnek a keretein, amelyet a lengyel kormány és az Európai Bizottság a 2016 elején elindított uniós jogállamisági mechanizmus során folytat.
Az EP határozata „egyoldalú dokumentum, mely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén alapszik” – foglalja össze a lengyel külügyminisztérium, mely szerint az ilyen hozzáállás árt az európai integrációs folyamatnak, és csupán arra irányul, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek.
