Nagy érdeklődés mellett mutatták be hétfő este a sepsiszentgyörgyi Művész moziban Vargyasi Levente Tehenesek című dokumentumfilmjét. Az idén befejezett, a Lakiteleki Filmszemlén díjazott alkotás a háromszéki tejtermelő gazdák nehézségeit, kiszolgáltatottságát mutatja be.
A Tehenesek dokumentumfilm rendező-operatőre a megyeszékhelyi Vargyasi Levente, vágója a bukaresti köztévé magyar adásának munkatársa, T. Bányai Péter, forgatókönyvét a szintén sepsiszentgyörgyi Fám Erika írta, zenéjét Könczei Árpád szerezte és helybeli muzsikusok játszották. Köszöntőjében Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező úgy fogalmazott, fontosnak tartják, hogy a rendszeres moziprogram mellett helyi alkotók filmjeit is bemutassák (idén egyébként ez már a második ilyen jellegű vetítés). Az 52 perces dokumentumfilm 2015–2017 között készült mintegy 45–60 órányi nyersanyagból. Témája a háromszéki tejtermelő gazdák nehéz, megaláztatásokkal teli élete, kénytelenek ugyanis olyan körülmények között létezni, hogy a tejet olykor aprópénzért sem tudják eladni, késik az állami támogatás, legelő- és medvegondokkal szembesülnek. Problémáikat, küzdelmüket a film egyik főszereplője, Ötvös Mózes, a háromszéki szarvasmarhatartók egyesületének elnöke vázolja igen plasztikusan és szenvedélyesen, arra biztatva sorstársait, ne engedjék, hogy az állam packázzon velük, harcoljanak jogaikért, „uraim, ébresztő, ne hagyjuk magunkat!”. Idős, e méltánytalan helyzetet megérteni és elfogadni képtelen gazdák láthatóak (például a nagybaconi 82 esztendős Bálint János, aki azért sem tudott eljönni a film bemutatójára, mert még most is tizenöt tehén gondját viseli) nemcsak otthonaikban, hanem bukaresti tüntetésen is.
A vetítés utáni beszélgetésen Vargyasi Levente elmondta, a kilencvenes évek elején Szászfaluban nyaralva ismerkedett meg az állattartás szépségével, majd a gazdák 2013-as sepsiszentgyörgyi tüntetését követően, amikor a prefektúra előtt szétlocsolták a tejet, 2015-ben határozta el, hogy filmet készít e témáról. T. Bányai Péter elmondta, Mózi bácsi személye miatt is vonzónak találta a témát, a szépen felvett, „fantasztikus” nyersanyagból akár két-három órás filmet is lehetne készíteni. Fám Erika jónak tartja a helyi alkotók összefogását, szerinte Sepsiszentgyörgy megérdemelne egy „kicsi zugocskát”, ahol filmet lehet készíteni. Az eltűnőfélben lévő gazdát akarták megörökíteni, de forgatás közben szempontjaik módosultak, ebben a vágónak is fontos szerepe volt. Mint mondta, Vargyasi Levente heti rendszerességgel filmezett gazdáknál, legelőn vagy éppen Bukarestben, s úgy vélekedett, vidéki alkotóként nem egyszerű filmet készíteni. Ötvös Mózes megköszönte a filmkészítőknek az alkotást, s úgy fogalmazott, szeretné, ha az állattenyésztők és a mezőgazdászok országszerte összefognának, s jogaikat kérve bebizonyítanák, léteznek, kiállnak céljaikért.
