DÉNES GYULA, Kilyén. Tűzifát vásároltam télire, de jól megjártam vele, pedig már 75 éves vagyok, nem hittem volna, hogy így átvernek. Egy apróhirdetésben megadott telefonszámon vettem fel a kapcsolatot az eladóval, aki egészséges, hasogatott bükkfát ígért, de redves, pudvás, ágas-bogas, gyenge minőségű tüzelőt hozott. Sajnos ezt utólag vettem észre, mert este kilenckor állított be, amikor persze nem láttam jól, hogy mit rakodnak le. Ki is fizettem az egészet megegyezés szerint – 2500 lejt a tíz méter fáért, nagy összeg ez egy nyugdíjasnak –, most pedig mérgelődöm, mert még a nevét sem tudom az illetőnek, valahogy mindig elterelte a szót. Azért hozom nyilvánosságra az ügyet, hogy mások tanuljanak belőle, ne hagyják magukat ilyen könnyen átverni!
SZÁNTAI JÁNOS LÁSZLÓ, Sepsiszentgyörgy. Feleségem súlyos beteg, ezért hétköznaponként három órára igénybe vettük az idősgondozói szolgálatot, amiért havonta 710 lejt fizettünk. A 10 lejes órabért a rászoruló nyugdíjának alapján számolták ki, ezen az őszön azonban azt az 1071 lejes segélyt is hozzáadták, amelyet kicsi nyugdíjunk mellé kapunk, és duplájára emelték az órabért. A havi 1200 lejes gondozás anyagilag már nagyon megterhelő, és valószínűleg nem mi vagyunk egyedül ebben a helyzetben. Nem tudom, hogy ez miért alakult így, de nagyon méltánytalannak érzem, ahogy idős, beteg polgáraival bánik ez az ország.
FINNA ISTVÁN, KACSÓ ÉVA, Kézdivásárhely. A Gábor Áron Szakképző Líceum 50 fős diákcsapata ismét összegyűlt, hogy önkéntes munkával segítsen kis táboruk már sok éve tartó, de apró lépésekben állandóan haladó építésében. A Kovászna Megye Tanácsa által kiírt újabb pályázat segítségével a tél beköszönte előtt újra nekiláttak és energiát nem kímélve még egyet lendítettek a katrosai EVITA tábor állapotán. Szerszámokat ragadva kerítést javítottak, festettek, faanyagot tartósítottak, hogy biztonságosabbá, értékesebbé tegyék a szívükhöz nőtt táborozóhelyüket. Nagy megvalósításhoz általában sok pénzre van szükség, de sok lúd disznót győz alapon a folyamatos odafigyelés és akarat ugyancsak meghozza a gyümölcsét, talán ezekben a fiatalokban még inkább, hiszen az ő fizikai energiájuk alakult át egy megfogható, igazi objektummá.
D. K., Sepsiszentgyörgy. Felháborító koncertet szerveztek november 9-én az új Arénában: habár sok jó énekest meghívtak, a közönség pedig nem csupán helybeliekből állt – Brassóból és Csíkszeredából is eljöttek jó páran a nagy felhozatal miatt –, csapnivaló volt a hangosítás, aki nem ült legelöl, az jóformán semmit sem hallott a zenéből. Annál többet a bemondóból, aki folyton a következő óriáskoncertre hívogatta a hallgatóságot, mint egy beakadt lemez. Ez a rendezvény bizony nem érte meg a jegy árát, sokan ott is hagyták már az első fél óra után. De kár ezért a sok neves előadóért is, akik bizonyára nem azért utaztak Sepsiszentgyörgyre, hogy lejárassák őket...
NAGY MÁRIA, Sepsiszentgyörgy. Nekünk, nyugdíjasoknak nincs internetünk, ezért többnyire hagyományos levelezéssel tartjuk fenn baráti, rokoni kapcsolatainkat. Az viszont kétségbeejtő, ahogy a postahivatal előtti postaládák kinéznek: esős időben egyszerűen nem lehet oda bedobni a leveleket, mindig meg kell várni a szép időt. Nem lehetne a benti helyiségekbe visszatenni ezeket a postaládákat? Régebb is ott voltak, elférnének leghátul vagy a vízgép helyett. Kérjük az illetékeseket, hogy intézkedjenek, mert nemsokára itt a tél, és ilyen postaládákkal mi még levélben sem tudjuk megszólítani a számunkra fontos, távol levő személyeket!
