Vidékfejlesztés Munkaülés a vidékfejlesztési hivatalnál

Elsőként a megye községeinek vezetőivel találkoztak, a találkozóra mind a 17 sikeresen pályázó községi vezető vagy a községi pályázat jogi képviselője eljött.  A helyi tanácsok nyertes pályázataik által a községi művelődési házak felújítását, berendezését, felszerelését, az utcák korszerűsítését, a víz- és szennyvízcsatorna-hálózat megépítését valósítják meg. Ezenkívül két egyházi felekezet templomfelújításra nyert pályázatot. A pályázatok értéke több mint 14 millió eurót tesz ki.
A polgármesterek mindenike beszámolt a pályázatok megvalósítási szakaszáról, elmondták, hogy a legnagyobb probléma számukra a közbeszerzési törvény előírásainak betartása, ez bonyolítja és megnyújtja a pályázatok, munkálatok befejezését. Mindez ellenére egységes vélemény volt, hogy az ügynökséggel kötött szerződésben megszabott határidőt be tudják tartani.
A gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) jelenleg 52 pályázat  megvalósítása zajlik, a nyertes pályázók szinte mindenike eljött a meghirdetett találkozóra. A pályázók legnagyobb részt az ügynökség adatbázisából választottak megvásárolandó gépeket, így el tudják kerülni a közbeszerzési eljárások előírásait. A gazdaságok korszerűsítését általában két év alatt kell befejezni, náluk az időbeli csúszást az okozta, hogy a gépforgalmazók nem tudták mindig időben leszállítatni a megrendelt gépeket a gyártók általános nyári szabadságolása miatt.
A vidékfejlesztési iroda szakemberei és vezetősége mellett többen is felvetették, hogy a hegyvidéki zónának túl kevés pénzt osztottak le ebben az évben. A hegyvidék közel 30 százalékát teszi ki az ország összterületének, és ennél a nagyon kedvelt intézkedésnél a teljes pályázható éves összegnek mind­össze 8 százalékát különítették el a hegyvidéknek. Így hatalmas versengés alakult ki, a letett pályázatok értéke az idén közel négyszerese volt a pályázható összegnek. Mi­vel többen szeretnének még jövőben is pályázni (ez lehetséges a szabályozás értelmében), megkérték Bogdan Lidia vezérigazgatót, hogy továbbítsa kérésüket az ügynökség és a minisztérium vezetősége felé. Az igazgató tud a problémáról, és elmondása szerint minden egyes, a mezőgazdasági miniszterrel történt találkozón megemlítette a hegyvidékiek ilyen természetű elégedetlenségét. Javasolta, hogy minél többen akár magánszemélyként, akár a szakmai érdekképviselet nevében intézzenek beadványokat a minisztériumhoz, hátha ez az út is hatásos lesz.
A vidékfejlesztési szakemberek minden egyes sze­méllyel szóba álltak, majd felhívták a figyelmüket az átalános hibákra a kifizetési kérelmeknél. Ezek legnagyobb részükben javíthatóak, de idő telik el vele.
Utolsóként a három működő LEADER-csoport, az Alutus Régió, az Angustia és a Progressio vezetőségével és szakmai csapatával találkoztak. A csoportok mindenike közel kétmillió eurót költhet el pályázatok kifizetésére. Általában ún. atipikus  pályázatokat is belefoglaltak fejlesztési stratégiájukba, amelyek a nemzeti fejlesztési tervben nem elszámolhatóak, kifizethetőek. Például a szakmai szervezetek létrejöttének és együttműködésének támogatása, a roma közösség fejlesztése,  a sport és a művelődés támogatása. De vannak olyan pályázataik is, amelyek megfelelnek a nemzeti típusú intézkedéseknek, annyi különbséggel, hogy a kifizethető értékük legtöbb 200 ezer euró lehet. Mindhárom csoport nemrég indította el a pályázhatóságot több típusú intézkedésnél.
Catalina Savin, a megyei vidékfejlesztési iroda igazgatója minden csoportban elmondta, hogy a cél közös: az uniós pénzek mihamarabbi és hiánytalan kifizetése. A hivatal szakemberei örvendenek, hogy egyre több pénz jön be a megyébe a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére, és bárki felkereste eddig irodájukat, megkapta a megfelelő eligazítást és felvilágosítást. Az igazgatónő ígérte, hogy ez nem lesz másként a jövőben sem, a Bolyai-egyetem épületében bérelt irodáikba bármikor és bárki betérhet eligazítást kérni.
A találkozók végén a gyulafehérvári vezérigazgatót kérdeztük a megyei pályázók eredményeiről is. Lidia Bogdan nyilatkozata szerint Kovászna megye nagyon jól áll a letett pályázatok számát és főleg értékét tekintve a Brassó, Fehér, Hargita, Maros, Szeben és Kovászna megyét magában foglaló központi régió szintjén.  Példaként mondta, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó intézkedéseknél (4.1, 6.1 és 6.3 intézkedés) Kovászna megye első, hiszen ebben az évben a legtöbb pályázati pénzt az itteni mezőgazdászok nyerték el.