Egy vidéki értelmiséginek önzetlenül ki kell vennie részét a közösségi munkából ott, ahol dolgozik – vallja Kerekes Jenő, aki harminchárom éve orvosa a maksaiaknak. A Vöröskeresztben végzett munkájáért többször is kitüntették, 1986-ban az egészségügyi minisztériumtól kapott egészségügyi érdemrendet, több mandátumban volt községi tanácstag, megjelentette a Maksai Hírmondót, részt vett a helyi református templom történetének újrakiadásában, elkészítette a község címerének tervét. 1992 és 2003 között a családorvosok háromszéki egyesületének volt elnöke, 2003-tól a megyei orvoskamarát vezeti.
A Rendhagyó családtörténet és napló több, mint családtörténet, mivel a szereplők életén keresztül végigvezet a XX. század fő csapásvonalain. A Marosvásárhelyen született és gyermekeskedett Kerekes Jenő nemcsak a szerteágazó nagycsaládról ír, hanem saját gyermek- és ifjúkorából is felidéz emlékeket. „Visszagondolva az ötvenes évek közepére, végére, a hatvanas évek elejére, egy meglehetősen ingerszegény és színtelen, szürke környezetben telt, nem voltak változatos színű műanyag játékok, illetve használati cikkek, csillogó-villogó reklámok, szegényesen kivilágított, petróleumszagú állami boltokban vásároltunk, ahol éppen a legszükségesebb dolgok voltak csak kaphatók, akkor még tévé nem nagyon volt, osztálytársaim szülei közül egyiküknek sem volt autójuk, egy jobb bicikli már komoly vagyonnak számított.” De a szürke hétköznapokból kiemelkedett a fenyő- és friss kalács illatú karácsony. A szerző szeretettel emlékszik egykori munkatársaira a marosvásárhelyi építő- és szerelővállalatnál, ahol sofőrként, majd raktárosként dolgozott, és akik egyként szurkoltak neki az egyetemi felvételin. Kerekes doktor arról is ír, hogy gyakornoki éveit a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban töltötte, ahol a sürgősségi osztály volt az igazi mélyvíz, az ott szerzett tapasztalatokat majd Maksán kamatoztatta.
Köntés György, a maksai iskola egykori tanára negyedik verseskötetét adta ki. A sorozatban írt a természetről, a székely nép gondjairól, külön kiadványt szentelt a gombás verseknek, és reméli, az ötödik kötetre is lesz ereje. A könyvbemutatón felidézte az 1989. utáni első március 15-ét, és beszélt arról a szellemi örökségről, amit olyan elődök hagytak ránk, mint Gábor Áron, Kőrösi Csoma Sándor, Tamási Áron, Sütő András.
Az inkább történelmi visszapillantóra sikeredett könyvbemutató közönsége vásárolt a kiadványokból, és többen megfogalmazták, büszkék arra, hogy közösségükben ilyen szellemi értékek születnek.