Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladić volt boszniai szerb hadseregparancsnokot tegnap az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT).
Borítékolható ítélet
Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladić a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legnagyobb mészárlásnak Európában. A Balkán mészárosának is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992–1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület ugyanakkor nem állapította meg Mladić felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, miszerint a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el a muzulmánok és horvátok ellen hat másik településen. „Az elkövetett cselekmények az emberiség által ismert legszörnyűbb bűntettek közé tartoznak” – mondta Orie.
Az ítélethirdetésen a 75 éves Mladić rosszullétre panaszkodott, ezért hosszú szünetet tartottak, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva. A kérelmet elutasították, mire Mladić felállt, és kiabálni kezdett, hogy „ez mind hazugság, maguk mind hazudnak!”, ezért végül kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ülés. A per során közel hatszáz tanút hallgattak meg és tízezer tárgyi bizonyítékot mutattak be, a vádlott viszont ártatlannak vallotta magát és felmentését kérte.
Mladić fellebbezni kíván az elsőfokú ítélet ellen, a hágai törvényszék azonban decemberben befejezi működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa veszi át.
A Balkán mészárosa
Ratko Mladić 1942. március 12-én született a boszniai Kalinovik járásban, amely akkor a nácik által létrehozott „független” horvát állam része volt. Apját kétéves korában megölték a nácibarát horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek voltak a szemében. A titói Jugoszláviában nőtt fel, s a Koszovóban szolgáló pristinai hadtest ezredese volt, amikor 1991 júniusában, Jugoszlávia szétesése idején Belgrád megbízta, hogy szervezze meg a horvátországi, krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, amely utóbb a szerb–horvát konfliktus kirobbanásához vezetett. Horvátországban már akkor azzal vádolták, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zára (Zadar) hátországát alkotó kis falvak lakosait. 1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv szövetségi hadsereg visszavonulását követően kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. Mladić Nagy-Szerbia megteremtésének lelkes híveként irányította Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. Mindig is elutasította egy olyan egységes Bosznia gondolatát, ahol a szerbek kisebbségben élnének. 1995 elején Mladić és a boszniai szerbek politikai vezetője, Radovan Karadžić között konfliktus alakult ki, miután Slobodan Milošević – akkor Szerbia elnökeként – parancsot adott, hogy állítsák le a harci cselekményeket és írják alá a békeszerződést. Karadžić 1997-ben lemondásra kényszerült (őt 2008-ban tartóztatták le és adták át a Nemzetközi Törvényszéknek), utóda a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében Biljana Plavšić lett. A később ugyancsak Hágában elítélt Plavšić a Mladić ellen 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján végül eltávolította a tábornokot a boszniai szerb erők éléről. Ekkor Mladić egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán, Szarajevótól északra egy bunkerben húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni. Mladić Belgrádban is feltűnt, ahol Milošević nyílt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Milošević 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a boszniai Szerb Köztársaságba, ahol annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hágai Nemzetközi Törvényszék sürgette Szerbiát, hogy nagyobb erőfeszítéssel keressék Mladićot, akinek letartóztatása egyre erőteljesebben kapcsolódott össze Szerbia európai uniós csatlakozási lehetőségével. Végül 2011. május 26-án sikerült elfogni a Belgrádtól 80 kilométerre fekvő Lazarevo faluban. Hágában egy évvel később, 2012. május 16-án kezdődött meg a per a Balkán mészárosának is nevezett egykori parancsnok ellen. A srebrenicai mészárlás másik fő felelősének tekintett Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt tavaly 40 év börtönre ítélték Hágában.
Megoszlanak a vélemények
Mladić megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá. Ennek megfelelőek az ítéletre született reakciók is. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a szerb nép szégyenteljes arculcsapásának nevezte a döntést, Mladićot pedig hős hazafinak. Példaértékűnek tartja viszont az ítéletet Andrej Plenković horvát kormányfő, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták felelősségre Mladićot.
Lezárulhat a múltba nézés, és elkezdődhet egy szebb és jobb jövő építése azzal, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ítéletet hirdetett Ratko Mladić volt boszniai szerb hadseregparancsnok perében szerdán – jelentette ki első reakciójában Aleksandar Vučić szerb elnök. Újvidéki nyilatkozatában arra szólította fel a szerbeket, az ítélethirdetést követően kezdjék el a jövőépítést, hogy a gyerekeik egy jobb világban nőhessenek fel, és gondolkozzanak azon, hogyan lehet megőrizni a békét és a stabilitást a térségben, hogyan lehet gazdasági fejlődést és virágzást elérni.
A NATO főtitkára üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. „Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján” – fogalmazott Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az euroatlanti együttműködésen és integráción belül képzeli el. Közleményt adott ki az Európai Unió külügyi szolgálata is, amelyben hangsúlyozták: „alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen”.
