A közintézmények egy részében már biomassza-tüzelésű kazánokat használnak a hagyományos fűtésrendszerek helyett. Múlt csütörtökön Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület és a Biomassza Innovációs Klaszter elnöke és munkatársai találkozót szerveztek Gelencén az érintettekkel, meglátogatták és táblákat helyeztek ki azokban a létesítményekben, ahol hasznosítják a biomasszát (többek között a Jancsó Benedek-iskolában, a Cseh Csaba vállalkozó által működtetett Bingó Pékségben, illetve a fűrésztelepen). A terepszemlén Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi kazánépítő vállalkozó is jelen volt. Miután a nagyközség bejáratánál is kihelyezték a települést biofaluvá minősítő táblát, az ebéddel egybekötött előadás-sorozaton a falu elöljáróival újraelemezték a biofaluvá válás irányvonalait.
Dr. Bartha Sándor egyetemi professzor és kutató, Hrvoje Dorotić és Borna Doračić, a zágrábi energetikai műszaki egyetem doktorandusz hallgatói, továbbá Sebestyén Tihamér, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem doktorandusza és Bőjte Orsolya, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem harmadéves hallgatója (aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Márton Áron Szakkollégiumának kutatási ösztöndíját is elnyerte) tartott előadást. A szakemberek elemzéseket mutattak be a biomasszáról, a BioVill projektről, a kis és nagy fűtésrendszerekről, a fenntarthatóságról, illetve a helyi lakosság integrálásáról.
Bőjte Orsolya érdeklődésünkre elmondta: önmagában nem elégséges, hogy használunk néhány biomasszakazánt. Ahhoz, hogy az egész rendszer fenntartható legyen hosszú távon, és a településen élők jólétét segítse, nagyon fontos, hogy a helyi közösséget, kezdve a legkisebbektől a legnagyobbakig, bevonjuk a település alakításába, formálásába. A térség szempontjából óriási jelentőséggel bírnak a két községben történtek, hiszen útjára indult egy folyamat, amelynek a fejlődés, az önállósulás és az aktív társadalmi bevonás mentén kell alakulnia.