Felszólalásában Kelemen Hunor elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából: „A marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni. Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség–kisebbségi keretet is kialakíthatunk. A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba.” Mint fogalmazott, 2018 el fog múlni, nem szabad sündisznóállásban végigvárni, hogy elteljen, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni: „mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként”.
A szövetség elnöke szerint időről időre érdemes és kötelező megvizsgálni azt, hogy merre halad az ország, hol áll Románia egy évvel a parlamenti választások után. Úgy véli, kétségkívül jó és pozitívum, hogy gazdasági növekedés van, hogy a nyugdíjak és a bérek is nőnek – még akkor is, ha nem olyan ütemben, ahogyan azt az állampolgárok elvárnák. A helyi önkormányzatoknak sikerült olyan programokat elindítaniuk, pályázatokat megnyerniük, amelyek a következő három esztendőben jelentősen javíthatnak a helyi közösségek életén. „De vannak olyan szegmensek is, amelyekkel nem vagyunk megelégedve. Beszélnünk kell ezekről is, hiszen mindaz, ami történik, a közelebbi és távolabbi jövőt is meghatározza. Meg kell értenünk azt is, hogy mi van az új adópolitikával, hogy miért teszi azt a kormány, amit tesz. A szövetség nem ül tétlenül, korrekciós javaslatokat is megfogalmazott” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
Mint rámutatott: a múlt heti bizalmatlansági indítvány vitáján is elmondta, a neoliberális fiskális politikának sérülékeny részei is vannak: mert az jó, hogy 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, viszont ez azzal is jár, hogy jelentős forrásoktól esnek el az önkormányzatok, kisebb és közepes méretű városoknak kell bezárniuk intézményeiket, átalakítaniuk, karcsúsítaniuk szolgáltatásaikat. „Ezért kérjük mi azt a kormánytól, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban otthon maradjon. Ez a kérésünk a helyi pénzügyi autonómiának és a szubszidiaritás elvének is megfelel. De meggyőződésünk, szükség van további megoldásokra is, például az áfából még többet kellene az önkormányzatoknak visszaosztani” – tette hozzá. A szövetségi elnök nem tartja szerencsés helyzetnek azt sem, hogy a terheket a munkaadóról a munkavállalókra akarja áttenni a kormány, hogy fel akarja rúgni a szolidaritást, amely az elmúlt fél évszázadban Európában, a jóléti államokban kialakult, amely szerint munkaadónak és munkavállalónak egyformán kell a társadalombiztosítási terhet viselnie: „ha később kiderül, hogy emelni kell a társadalombiztosítási adókat, mindez csak a munkavállalót fogja érinteni, ami így a nettó bér csökkenéséhez is vezet. Van még idő és lehetőség újragondolni a fiskális politikát.”
Bosszantónak tartja, hogy eltelt egy esztendő, de a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaállítsa a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, még több konfliktust teremtett, és félreértéseket generált, amikor hozzányúlt ezekhez a kérdésekhez. Ma mindenki jogállamról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszél, de az az érzése, hogy mindenki mást ért ez alatt – emelte ki az RMDSZ elnöke: „akkor, amikor mi erről beszélünk, a törvények tiszteletére és betartására gondolunk, mert mindaddig nem lehet jogállamiságról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, amíg nem tartják be a törvényeket. Senkinek semmilyen bántódása nem esik amiatt, senkit sem vonnak felelősségre azért, hogy az oktatási törvényt mindmáig nem tartják be, hogy leállt a restitúció, a kommunisták által elrabolt, elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának folyamata. De Románia arra sem hajlandó, hogy figyelembe vegye az alkotmánybíróság több mint ötven, büntető törvénykönyvvel és perrendtartással kapcsolatos döntését.”
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve az RMDSZ elnöke azt állította: a szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez. „Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egymillió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az unió jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ” – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ nőszervezetének szombati marosvásárhelyi tisztújító küldöttgyűlésén további két évre újra Biró Rozália elnöknek szavaztak bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke – olvasható a szövetség hírlevelében.