„Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy Románia olyan törvénytervezeteket elemez, amelyek alááshatják a korrupcióellenes harcot és gyengíthetik az igaz­ságszolgáltatás függetlenségét. Ezek a törvények, amelyeket eredetileg az igazságügyi minisztérium javasolt, azokat az eredményeket veszélyeztetik, amelyeket Románia az utóbbi években elért az igaz­ságszolgáltatás megerősítése, politikai befolyás alóli kivonása terén” – olvasható az amerikai külügyi kommünikében.
A közleményre elsőként az igazságszolgáltatás átszervezésével és a büntetőjog alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeinek kiigazításával megbízott parlamenti különbizottság elnöke, Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, volt igazságügyi miniszter reagált. A politikus szerint a testület előtt lévő javaslatcsomag egyetlen eleme sem csorbítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét, és nem lát semmilyen okot arra, hogy a törvényhozás felhagyjon az igazságszolgáltatás átszervezésével.
Hasonlóképp reagáltak a parlament házelnökei is, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök, a szociálliberális kormánytöbbség vezetői tegnap kiadott közös nyilatkozatukban „kellemetlen meglepetésnek” nevezték az amerikai külügyi kommünikét. Leszögezik: Bukarestnek arra – az Egyesült Államokban és Romániában azonos – az alkotmányos elvre kell alapoznia partnereihez fűződő viszonyát, miszerint a parlament a nép képviseleté­ben, szuverén módon hozza meg döntéseit, és rájuk nem lehet nyomást gyakorolni. A házelnökök felkérik az Egyesült Államokat, hogy bízzon a román törvényhozásban, amely a tervezett reformmal éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és politikai befolyások alóli kivonását célozza. Tăriceanu és Dragnea arra emlékeztet, hogy ugyanez a parlament nemrég nyilatkozatban üdvözölte az amerikai–román stratégiai partnerség megkötésének huszadik évfordulóját, megszavazta a GDP két százalékának védelmi költségekre fordítását, jóváhagyta a Patriot rakétaelhárító ütegek beszerzését, illetve román katonák szerepvállalását az afganisztáni és iraki missziókban.
Ugyancsak a parlamentre hárítja a felelősséget Tudorel Toader igazságügyi miniszter is, aki szerint a parlamentet nem akadályozhatják meg a törvényhozásban, mert az alkotmány értelmében „ez a küldetése, ez a jogköre”. Toader egyébként még azt is mondta, „az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma úgy fejezi ki magát, ahogy megengedik neki”. Hozzátette, reméli, hogy méltányos és alkotmányos törvények születnek, amelyek nem befolyásolják a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítása élénk politikai vitát váltott ki az országban, az utóbbi hetekben többször is tízezrek vonultak utcára a szociálliberális kormánykoalíció ellen, az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében tüntetve. A jobboldali ellenzék azzal vádolja a szociálliberális többséget, hogy saját, korrupcióval vádolt politikusai védelmében akarja vissza­nyesni a vádhatóság mozgásterét, míg a kormánykoalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert számos, a működését szabályozó előírás alkotmányellenesnek bizonyult, az ügyészek túlhatalma pedig visszaéléseket tett lehetővé.