A debreceni bíróságon a 19. század elején kimondott ítéletek alapján vizsgálja a Gyulafehérvári Táblabíróság, hogy jogosan utasította-e el a romániai restitúciós bizottság azt a kérést, hogy szolgáltassa vissza az erdélyi római katolikus érsekségnek a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat.
A debreceni ítélet figyelembevételét Komáromi Attila, az egyház jogi képviselője kezdeményezte Ileana Darjának, a könyvtár volt igazgatójának egy 1997-ben publikált tudományos dolgozatára hivatkozva. Ebben a volt igazgató többek között arról értekezett, hogy a könyvtáralapító Batthány Ignác püspök halála után az örökösei beperelték a római katolikus egyházat az örökségért, de a debreceni bíróságon 1815-ben kimondott ítélet az egyház tulajdonjogát erősítette meg.
Amint Komáromi Attila az MTI-nek elmondta: egy ilyen ítélet perdöntő bizonyíték lehetne a gyulafehérvári táblabíróság számára, hiszen a román állam éppen arra hivatkozva utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását, hogy a püspök a végrendeletében nemcsak az egyházat, hanem Erdély provinciát is megjelölte örököseként. Az egyház nézete szerint az Erdély provincia tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli. Hozzátette azonban, hogy a perdöntő iratokat is a Batthyáneum könyvtárban őrzik, és ezekhez a tulajdonáért harcoló egyháznak nincsen hozzáférése. Komáromi Attila elmondta: a Batthyaneum képviselői a korábbi tárgyaláson egy 1815-ben és egy 1922-ben kimondott debreceni ítélet másolatát nyújtották be, de vitatható, hogy ezek valamelyikére hivatkozott-e a könyvtárigazgató. Hozzátette: sem az ítéletek keltezése sem a per tárgya nem felel meg annak, amire Ileana Darja hivatkozott. A peranyagba beiktatott debreceni ítéletek gazdasági kérdésekről szólnak, nem pedig örökösödésről.
Aurelian Mocan bíró, a táblabíróság szóvivője közölte: a tegnapi tárgyaláson a táblabíróság elrendelte, hogy a latin nyelvű debreceni ítéleteket mindkét fél szakértői fordítsák le. A bíróság arról is határozott: hivatalos átiratban kérdezik meg Ileana Darja volt könyvtárigazgatót, hogy a mostani peranyagba bekerült debreceni ítéleteket vette-e figyelembe dolgozata megírásakor.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 szeptemberében 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 év pereskedés után sem értesítette a római katolikus egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárás 2015 novemberében indult.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
