Jogosnak nevezte az ukrajnai nyelvtörvényt ért bírálatokat a Velencei Bizottság pénteken. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló konzultatív testülete ma hozza nyilvánosságra részletes jelentését, de már pénteken kimondta, hogy Ukrajna saját alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival is szembe megy a jogszabály révén. Sőt, a bizottság azt is kimondta, hogy az ukrán nyelvtörvény kifogásolt részét, a hetedik cikkelyt módosítani kell. Ugyancsak pénteken Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az EU nevében hasonló álláspontra helyezkedett. A fejleményeket a magyar és a román külügyminisztérium is üdvözölte.
Egyértelműen növekszik a nyomás Ukrajnán azt követően, hogy pénteken két fontos nemzetközi szervezet is megerősítette az ukrán oktatási törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kritikákat, és ezzel végérvényesen kiderült, hogy nemcsak magyar, hanem európai ügyről van szó – vélekedett Menczer Tamás, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett, a magyar álláspont három legfontosabb pontjáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbb pénteken Brüsszelben tájékoztatta az Európai Unió és Ukrajna társulási tanácsát. A tárcavezető itt ismét kiemelte, hogy szerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni, emellett Ukrajnának érdemi tárgyalásokat kellene kezdeni a magyar kisebbséggel, továbbá maradéktalanul végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, állásfoglalását – fejtette ki a külügyi helyettes államtitkár. Leszögezte azt is: a magyar kormány mindaddig harcol a kárpátaljai magyarok anyanyelven történő oktatásáért, amíg ők azt nem mondják, hogy a helyzet számukra megnyugtatóan rendeződött.
A román külügyminisztérium közleményében arra emlékeztette a kijevi vezetést, hogy a kétoldalú kapcsolatok legmagasabb szintjén vállalt kötelezettséget a kisebbségek anyanyelvű oktatásában előidézett problémák helyrehozására a Velencei Bizottság észrevételei alapján. Márpedig az ET alkotmányjogászai visszaigazolták azt a román álláspontot, miszerint a törvény hetedik cikkelye hátrányosan érinti az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, oly mértékben, hogy az a jogszabály alkotmányosságát is megkérdőjelezi – mutat rá a kommüniké. A bukaresti külügy felkérte az ukrán hatóságokat, hogy a középiskolai oktatást szabályozó törvény megalkotása során pontosan tartsák be a Velencei Bizottság közzétett ajánlásait, mert csak így biztosítható az, hogy ne sérüljön a román kisebbség joga az anyanyelvű oktatáshoz. Bukarest ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a további jogalkotásba a kisebbségek – köztük a román közösség – képviselőit is bevonják.
