Ünnepélyesen felavatták és felszentelték vasárnap a kárpátaljai Vereckén a honfoglalási emlékmű Budapest VII. kerületi önkormányzata Fidesz-frakciójának támogatásával készült új oltárkövét, amellyel az ukrán nacionalisták által néhány éve megrongált szakrális gránittömböt pótolták.
A jelenleg több kilométeren át fél méter vastag hóban csak gyalog megközelíthető emlékműnél mondott ünnepi beszédében Bajkai István, Budapest VII. kerületének alpolgármestere, aki személyesen is támogatta az oltárkőállítást, hangsúlyozta: „Azért jöttünk ma Vereckére, hogy ezt a mindannyiunk számára szimbolikus helyet megszenteljük. Egy oltárt avatunk fel, ahol több mint ezer év tekint le ránk.” Kiemelte, hogy ez volt az a kapu, amelyen keresztül hazaérkeztek a magyarok, s ezáltal Verecke az egyik, ha nem a legfontosabb magyar történelmi hely. Az alpolgármester kifejtette: a Vereckei-hágó azért egyedülálló történelmi hely, mert mi, magyarok voltunk az elsők, akik ennek a helynek nemcsak jelentőséget, hanem szellemiséget is adtunk.
Bajkai István emlékeztetett arra, hogy a magyaroknak most minden korábbinál nagyobb szükségük van jelképeikre, mert – mint fogalmazott – a magyar nemzet újra felemelkedőben van, egységes és erős, de ismét támadásoknak van kitéve, vissza akarják szorítani, szét akarják szórni, el akarják venni a nyelvét, kultúráját, hitét, identitását. „Itt, Kárpátalján már élethalálharcot vívnak testvéreink” – mondta. Ennek kapcsán a többi között hangsúlyozta: most mindennél fontosabb a magyarok összefogása, hogy a kárpátaljai magyarok érezzék, ők a magyarság elidegeníthetetlen része, amelyért minden magyarnak ki kell állnia.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság felelőssége a vereckei honfoglalási emlékműnek mint össznemzeti szimbólumnak, szakrális helynek a megőrzése. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a Vereckei-hágó, bárki bármit állítson is, mindenképpen origónak számít a magyar történelemben. Emellett a honfoglalási emlékmű – tette hozzá – nem elválasztja, hanem összeköti a Kárpátok vízválasztó gerincének két oldalán élőket, hiszen a Vereckei-hágón soha nem volt szögesdrótkerítés.
Matl Péter szobrászművész, a honfoglalási emlékmű alkotója és oltárköveinek készítője elmondta, az emlékjelet közel negyedszázada a béke, a testvériség és a szeretet jegyében tervezte. Kifejtette, az emlékmű puritánságával (nincs rajta semmilyen díszítőelem vagy felirat, csak a kereszt az oltárkövön) a magyarok keresztény hitét, békés természetét akarta hangsúlyozni.
Az ünnepség zárásaként a történelmi egyházak papjai megszentelték és az anyaországi résztvevők, valamint kárpátaljai magyar vezetők és az ungvári magyar főkonzulátus diplomatái megkoszorúzták a honfoglalási emlékmű új oltárkövét.
