Vlagyimir Putyin orosz elnök független jelöltként indul a jövő márciusi elnökválasztáson, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására. Ezt maga Putyin jelentette be tegnap Moszkvában a szokásos év végi, maratoni hosszúságú sajtótájékoztatóján. Az ország előtt álló legfontosabb feladatokként az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás fejlesztését nevezte meg, és ígéretet tett a gazdaság rugalmasabbá-hatékonyabbá tételére.
Miért nincs ellenzék?
Arra a kérdésre, hogy miért nincs erős ellenzéki kihívója, az elnök a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredmények felsorolásával válaszolt. Szavai szerint a gazdaságihoz hasonlóan kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék. Megjegyezte, hogy ennek létrehozása nem az ő feladata.
Putyin az eseményen újságíróként megjelent Kszenyija Szobcsak ellenzéki elnökjelölt-aspiráns kérdésére válaszolva az ukrajnai vezetés ellen lázadó volt georgiai elnökhöz, Miheil Szaakasvilihez hasonlította Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust. Szobcsak azt feszegette, hogy a hatalom miért zárja ki a versenyből az olyan potenciális választási konkurenseket, mint Navalnij, vagy miért akadályozza őket a kampányolásban, ahogy őt is. „Azt akarja, hogy Szaakasvilik rohangáljanak az utcán?” – válaszolt Putyin. Érvelése szerint az ilyen emberek destabilizálhatják az országot, amit a többség nem akar. Kijelentette, az ellenzéknek szerinte pozitív alternatívát kellene felmutatnia, és megjegyezte, hogy Szobcsak sem ebben a szellemben politizál, mert választási szlogenje szerint mindenki ellen indul.
Figyelmeztetés az Egyesült Államoknak
Putyin reményét fejezte ki az orosz–amerikai viszony javulásával kapcsolatban, hangsúlyozva készségét az Észak-Korea ügyében való konstruktív együttműködésre. Az orosz vezető katasztrofális következményekre figyelmeztetett abban az esetben, ha az Egyesült Államok erőt alkalmazna Észak-Korea ellen, és üdvözölte Rex Tillerson külügyminiszter tárgyalási ajánlatát. Szerinte Washington provokálta ki az észak-koreai atomfegyver és a rakéták kifejlesztését azzal, hogy többet követelt a 2005-ös megállapodásban foglaltaknál, amelyben pedig Phenjan lemondott ezekről a programokról.
Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja a nemzetközi biztonság sarokköveinek tekintett olyan egyezményeket, mint a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését korlátozó (ABM-)szerződés, s gyakorlatilag kivonult az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-)egyezményből is. Óva intette Washingtont attól, hogy felmondja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló (START-3) szerződést is, s hozzátette: Oroszország anélkül szavatolja majd saját biztonságát, hogy hagyná magát belerántani egy fegyverkezési versenybe. Elmondta, hogy amíg az Egyesült Államok 700 milliárd dollárt költ haderejére, addig az orosz katonai büdzsé mintegy 46 milliárd dollár.
Hangot adott gyanújának, hogy Washington megpróbál átmenteni szíriai militánsokat egy Bassár el-Aszad elnök ellen később megvívandó küzdelemre. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen támogatás veszélyes lehet, mint ahogy annak bizonyult a Szovjetunió ellen harcoló al-Kaida esetében is.
A gazdaság jól teljesít
Putyin kijelentette: az orosz gazdaság túl van a recesszión. Ennek alátámasztására elmondta, hogy idén 1,6 százalékos növekedés várható a nyugati szankciók és az olajár csökkenése ellenére. Említést tett arról, hogy a jó termésnek köszönhetően Oroszország a világ első számú gabonaexportőre lesz, a külföldi beruházások összege idén megduplázódott, és elérte a 23 milliárd dollárt, az infláció mértéke pedig a legalacsonyabb a Szovjetunió összeomlása óta.
