A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a 2016/343-as európai uniós irányelvet az előterjesztők csak ürügyként használják egy sor olyan – az ártatlanság vélelmét egyáltalán nem érintő – módosítás elfogadtatására, amelyekkel valójában meg akarják fosztani a bizonyító eljárásban használatos nélkülözhetetlen eszközeiktől a rendőröket és ügyészeket, és amelyeknek pusztító hatása lesz a bűnvádi eljárásokra nézve. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóság szintén közleményben adott hangot aggodalmának amiatt, hogy a parlament az érintett gyakorlati szakemberek véleményét mellőzve tűzött napirendre olyan törvénymódosítást, amely a vádhatóság szerint túlmutat az európai irányelv előírásain, és megcsonkítja a szervezett bűnözés leleplezését és büntetését lehetővé tevő nyomozói eszköztárat.
A vádhatóságok esősorban azzal az indítvánnyal nem értenek egyet, hogy minden feljelentett gyanúsítottat azonnal értesíteniük kelljen az ellene induló nyomozásról. Szerintük így lehetetlen lenne tetten érni, felesleges lenne lehallgatni egy olyan korrupt tisztségviselőt, aki csúszópénzt követel egy szerződésért, vagy házkutatást tartani egy kábítószer-kereskedőnél. A különleges ügyészségek azt is kifogásolnák, hogy a gyanúsítottaknak joguk legyen részt venni a tanúk kihallgatásán, megítélésük szerint ugyanis ez megfélemlítheti a tanút, főleg, ha beosztottja a gyanúsítottnak, vagy egy erőszakos alvilági figura ellen kellene vallania. Az ügyészek úgy vélik: csökkentené a társadalom biztonságát az előzetes letartóztatás elrendelésének korlátozása. Szerintük ez nemcsak a korrupciós bűncselekmények elkövetőit érinti, hanem még a népirtással, háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítottakat sem lehet előzetesbe helyezni, ha ezeket a cselekményeket nem erőszakkal követték el. A korrupcióellenes ügyészség azt is kifogásolta, hogy egy módosító indítvány szerint nem lehetne a lehallgatás, házkutatás vagy számítógépes kutatás eredeti (például nemzetbiztonsági) céljától eltérő ügyben felhasználni az ily módon szerzett terhelő bizonyítékokat. Úgy értékelik, hogy a módosítások gyakorlatilag megszüntetnék a hamis tanúzás büntethetőségét is. Kifogásolják továbbá a rendelkezést, amely – mint állítják – ellehetetlenítené, hogy a vádlottat távollétében elítéljék, egy másik tervezett módosítás szerint pedig kiiktatnák a bizonyítási eszközök közül a törvény betartásával készített hangfelvételeket, ami szintén megnehezítené a bűncselekmények bizonyítását. Laura Codruţa Kövesi, a hatóság főügyésze szerint amennyiben a módosítások hatályba lépnek, akkor az általa vezetett intézmény, akár be is zárhat, mivel ellehetetlenítik a korrupciós ügyek felgöngyölítését, és a vádlottak bíróság elé állítását.
Florin Iordache, a parlamenti különbizottság szociáldemokrata párti elnöke tegnap bejelentette: a testület hétfőn tárgyalja a Büntető törvénykönyv és a Büntetőeljárási törvénykönyv módosítását, melyekhez eddig a kormánypártok, valamint az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt nyújtott be javaslatokat. A bizottság tegnapi ülésén az ellenzék képviselői ama véleményüknek adtak hangot, hogy a módosító javaslatok túllépik az ártatlanság vélelméről és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló európai uniós irányelv kereteit, és korlátozzák a bűnüldöző szerveket küldetésük teljesítésében. Iordache ezt cáfolta, hangsúlyozva, egyelőre csak javaslatokról van szó, amelyeket minden érdekelt fél – az igazságügyi minisztérium, a legfőbb ügyészség és a szakmai szervezetek – képviselőinek jelenlétében tárgyal majd meg a testület.