A voksoláskor csak a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és az RMDSZ szenátorai voltak az ülésteremben. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) törvényhozói még a szavazás előtt kivonultak a helyszínről, miután hasztalan kérték a tervezetek elnapolását az alaposabb vita érdekében. A harmadik nagyobb ellenzéki párt, a Népi Mozgalom Párt (NMP) szenátorai már reggel, röviddel a jogszabálytervezet vitájának elkezdése után elhagyták az üléstermet, miután elutasították a párt elnökének, Traian Băsescunak azon javaslatát, hogy vegyék le a napirendi pontok közül az igazságügyi törvényeket. „Elleneztük a különbizottság létrejöttét, elleneztük, hogy Iordache úr legyen a bizottság elnöke, visszahívtuk a bizottságban minket képviselő személyt, nem vettünk részt a képviselőházi szavazáson és a vitán sem, a szenátusban sem fogunk részt venni a vitán és a szavazáson sem” – nyilatkozta Băsescu.

A törvénynél részletesebb módosítás
A plénum által elfogadott módosító javaslatok között több olyan is szerepel, amelyeket a parlamenti különbizottság elutasított, újrafogalmazva azonban megszavazták ezeket a szenátorok. Az ellenzék kivonulása után elfogadott egyik módosítás a jogi tévedés esetén a bírák és ügyészek felelősségre vonásáról rendelkező 96-os cikkelyt érinti. Eszerint a kárt szenvedett fél kizárólag az államhoz – amelyet a pénzügyminisztérium képvisel – fordulhat kártérítésért, a törvényszéken keresztül. A jogerős ítélet kikézbesítésétől számítva egy év áll az állam rendelkezésére, hogy kifizesse a kárpótlást. Ezt követően a pénzügyminisztériumnak kötelessége kártérítési eljárást indítani azon bíró vagy ügyész ellen, aki a jogi tévedést elkövette. Az állam joga a bíró vagy ügyész elleni eljárás elindítására a kártérítés kifizetésétől számított egy év után évül el. Egy ehhez kapcsolódó, másik módosítás értelmében a bírák és ügyészek csak akkor vonhatók felelősségre, ha a jogi tévedést „rosszindulat vagy súlyos hanyagság” okozta. A módosítás a hatályos törvénynél sokkal részletesebben szabályozza, milyen következményei lehetnek annak, ha a törvényi tiltás ellenére egy ügyészt vagy egy bírót beszerveztek a jelenlegi vagy a korábbi titkosszolgálatok.
A bírák és ügyészek jogállását módosító törvénytervezet ezután az államfőhöz kerül kihirdetésre, de az ellenzék már bejelentette, hogy óvást emel az alkotmánybíróságon, és Klaus Iohannis elnöknek is lehetősége van visszaküldeni megfontolásra a jogszabályt a parlamentbe.

Ellentétes nézőpontok
Az ellenzéki szervezetek csaknem két hónapja rendszeresen tüntetnek az igazságügy átszervezése ellen, amelyek szerint a szociálliberális kormánytöbbség saját korrupt politikusai védelmében akarja megfélemlíteni és kontrollálni az igaz­ságszolgáltatást. Az RMDSZ támogatását is élvező koalíciós pártok ezzel szemben az ügyészi túlkapásokkal, a korrupcióellenes ügyészek állítólagos titkosszolgálati befolyásolásával indokolják a reform szükségességét. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint a tegnap megszavazott törvénymódosítás az ügyészállam felszámolását célozza, és nem veszélyezteti a korrupcióellenes harcot. „A bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Bírói Tanács javaslatára. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe. Így a törvénymódosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti azt” – idézi az RMDSZ tegnapi hírlevele a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét.

Törvénysértés vagy érettségi bizonyítvány
Tudorel Toader igazságügyi miniszter tegnap kitérő választ adott arra a kérdésre: törvénysértők-e a bírák és ügyészek tiltakozó megmozdulásai. Szerinte az alkotmány korlátozza ezt a jogukat, de magánemberként senkit sem lehet megfosztani a véleménynyilvánítási szabadságtól.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész igazi európai korrupcióellenes leckének nevezte a bírák és ügyészek kiállását, akik szerinte ezzel érettségükről, az igazságszolgáltatás függetlensége iránti elkötelezettségükről tettek tanúbizonyságot.
Florin Iordache, az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítását kidolgozó parlamenti különleges bizottság elnöke tegnap kijelentette, indokolatlan a bírák és ügyészek utcára vonulása, mert az igazságszolgáltatás törvényei nem érintik a rendszer függetlenségét. „Én biztos vagyok benne, hogy azokat a cikkelyeket, amelyek a lakosság és a bírák, ügyészek körében aggodalmat keltettek, gyengítenék a korrupcióellenes harcot, módosítani fogja a parlament” – jelentette ki. Amennyiben a parlament 2018 áprilisáig nem dönt az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvnek a hazai törvénykezésbe való átültetéséről, a kormány sürgősségi rendelettel szabályozhatja ezt – nyilatkozta tegnap az igazságügyi miniszter.

A vádlottak jogait védik
A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv kilátásba helyezett módosításai az 1989-es forradalom ügyé­ben indított bűnvádi eljárást is érintenék – mondta tegnap a legfőbb ügyész. Augustin Lazăr kifejtette, a nyomozati anyagban számos olyan, 27 évvel ezelőtt készült dokumentum értékű felvétel van, „amelyen látszik, hogy kik lőttek, és ki mit tett”. Ha törvény tiltaná ezek használatát – mint ahogyan az egyik módosító javaslat előírja –, az jelentősen hátráltatná a nyomozást. A legfőbb ügyész szerint a Btk.-t módosító javaslatok kidolgozói elsősorban a vádlottak érdekeit tartják szem előtt. „Ezeknek a módosító javaslatoknak a kezdeményezői inkább a vádlottak jogaival törődnek, miközben nekünk az áldozatok jogaival is törődnünk kell. (...) Teljesen nyilvánvaló, hogy kibillent itt az egyensúly, ezért minden módosító javaslatot nyugodtan és ráérősen ki kellene elemezni, hogy láthassuk, milyen következményeik lehetnek ezeknek a tervezeteknek” – fogalmazott Lazăr.