Ellenzéki politikusok hangos tiltakozása ellenére tegnap megszavazta a parlament szenátusa az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag utolsó tervezetét is. Ezt követően hét európai uniós tagállam bukaresti nagykövete közös nyilatkozatban figyelmeztette Romániát, hogy ne gyengítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul pedig közleményben bírálta a romániai törvénymódosításokat. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint az RMDSZ nem érdemelte ki az Európai Néppárt bírálatát.
A megszavazott reformcsomag szerint, amely ellen alkotmányossági óvást helyezett kilátásba az ellenzék, külön ügyészség vizsgálná a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértéseket, a legfőbb ügyészség újonnan alakítandó részlegének élére azonban nem az államfő, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács választana főügyészt.
A törvény ugyanakkor nemcsak lehetővé, hanem egyenesen kötelezővé tenné, hogy az állam behajtsa az ügyészeken vagy bírákon azokat a kártérítéseket, amelyek kifizetésére rosszindulat vagy súlyos hanyagság miatt helytelenül hozott döntéseik következtében kötelezték az államot. A jogszabály előírja még, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács üléseit élőben közvetítik az intézmény honlapján, és az ezekről készült felvételek is felkerülnek a weboldalra. Kivételt csak a fegyelmi ügyekben tartott meghallgatások képeznek. A törvény arról is rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács üléseinek napirendi pontjait az ülés előtt három nappal közzé kell tenni az intézmény honlapján. A kormánytöbbség nemcsak átszervezni akarja az igazságszolgáltatást, hanem elkezdte a büntető eljárásjog módosítását is, arra hivatkozva, hogy Romániában ma már nem érvényesül az ártatlanság vélelme.
Nemzetközi figyelmeztetések
Hét európai uniós tagállam bukaresti nagykövete közös nyilatkozatban figyelmeztette tegnap Romániát, hogy ne gyengítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes harcot az igazságszolgáltatás módosítására irányuló törvénytervezetekkel. Franciaország, Németország, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország a bukaresti nagyköveteik által jegyzett nyílt levél szerint elismeri, hogy Románia hiteles reformokat hajtott végre az elmúlt tíz évben az igazságügy területén, úgy vélik ugyanakkor, hogy a héten a parlament által elfogadott, az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag, valamint a parlament asztalán levő, a büntető törvénykönyv és eljárási törvény módosítására irányuló törvénykezdeményezések veszélybe sodorhatják az elmúlt tíz év eredményeit. Azt javasolták, hogy Románia kérje ki a Velencei Bizottság véleményét is a szóban forgó törvénytervezetekről és indítványokról. Emlékeztettek: az Európai Bizottság azt várja el Romániától, hogy az igazságügy reformja területén Bukarest „kiszámítható és átlátható” módon járjon el. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma november végén kérte fel a román parlamentet, hogy utasítsa el a jogállamiságot gyengítő kezdeményezéseket.
Veszélyben a romániai igazságszolgáltatás függetlensége – jelentette ki tegnap az Európai Néppárt elnöke is, Joseph Daul közleményben bírálta az igazságügyi törvények módosításait.
Az RMDSZ álláspontja
Az RMDSZ nem érdemelte ki azt a bírálatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) elnökétől, Joseph Daultól kapott az igazságszolgáltatási reformok megszavazásáért – nyilatkozta tegnap az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor arra a médiában közzétett nyilatkozatra reagált, amelyben az EPP elnöke a jogállamiságot aláásó, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként értékelte a törvénycsomagot, és végül sajnálkozását fejezte ki, hogy annak megszavazásában az európai néppárti tagsággal rendelkező RMDSZ is segítette a szociálliberális kormánytöbbséget. Az RMDSZ elnöke szerint az elfogadott korrekciókra szükség volt, azok nem csorbítják a korrupcióellenes harcot, és a kérdést nem szabad a jobb- és baloldal ideológiai szembenállása alapján kezelni. Úgy értékelte: Daul állásfoglalása az EPP Romániában ellenzékben lévő tagszervezeteit – a Nemzeti Liberális Pártot és a Népi Mozgalom Pártot – hivatott támogatni. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Daul belekeverte az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy korábban levélben tájékoztatta az EPP elnökét, miért támogatja az RMDSZ a törvénycsomagot. Kelemen rámutatott: az RMDSZ támogatása az igazságszolgáltatás átszervezésének szólt, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás módosítását célzó kormánypárti javaslatokkal kapcsolatban azonban „óriási fenntartásaik” vannak.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint 27 év után végre megvalósul a vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya a romániai tárgyalótermekben. „Az ügyésznek és az ügyvédnek ugyanolyan eszközökkel, jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie, és ezt az elvet a tárgyalóterem berendezésének is tükröznie kell, az ügyésznek nem a bíróval, hanem az ügyvéddel kell egy szinten helyet biztosítani. Ma ez sajnos nem így történik nagyon sok bíróságon, a kommunista rendszer egyik örökségeként az ügyész a bíró mellett foglal helyet. Ez sehol a világon nincs így” – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ hírlevele.
