Benyújtotta az autonómiatörvényt Kulcsár-Terza József

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában Kulcsár-Terza József közölte: „Háromszék országgyűlési követeként, vállalva a rám ruházott felelősséget, ígéretemhez híven 2017. december 22-én a román parlament képviselőházában egyéni törvénykezdeményezésként iktattam Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács kidolgozta és elfogadta.” A székelyföldi magyarság szülőföldjén való megmaradásának és boldogulásának záloga az önrendelkezés, ezért abban a hitben kell folytatnunk Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmünket, hogy következetes kiállásunk és a közösség jogainak érvényesítésére tett erőfeszítéseink közelebb visznek célkitűzéseink megvalósításához – írja, hozzátéve: minden alkalmat meg kell ragadnunk arra nézve, a hazai és a nemzetközi fórumokon megjelenítsük a székelység akaratát, mely szerint élni kíván a minden népet megillető önrendelkezés jogával. „Erre ígéretet kaptunk 1918. december 1-jén is, amikor a gyulafehérvári nyilatkozatban mindezt rögzítették, és erről a jogunkról nem szabad lemondanunk” – hangsúlyozza. Ugyanakkor reményét fejezte ki: gesztusa nemcsak annyit jelent, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat.
Lapunk kérdésére, hogy miért az SZNT statútumát nyújtotta be, amikor az RMDSZ is kidolgozott egy autonómiatörvényt, melyet az MPP is felvállalt, Kulcsár-Terza József azt mondta: becsületbeli ügyről van szó, a Székely Nemzeti Tanács küldöttjeként kötelessége volt beterjeszteni a statútumot annál is inkább, mivel a nyilvánosság előtt többször is hangsúlyozta ennek szükségességét, annak ellenére is, hogy az SZNT nem támogatta őt a választási kampányban.
Kérdésünkre, hogy miközben a román pártok versengenek a magyarellenességben, lát-e reális esélyt a párbeszédre, vagy a tervezet ott porosodik majd a parlament egyik irodájának fiókjában, a háromszéki képviselő azt mondta: ezt csak akkor tudjuk meg, ha előbb benyújtjuk a tervezetet. A statútum mindig időszerű, ha 2018-ig vártunk volna, akkor provokációnak minősíthetnék, pedig a vita kiváló alkalmat jelenthet a 100 évvel korábbi Gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteinek számonkérésére. Mi több, ha a parlament elfogadja a statútumot, visszavonja azon nyilatkozatát, melyet a román sajtó igen rossz néven vett, miszerint a magyarság számára 2018 a gyász éve lesz – szögezte le. Arra a felvetésünkre, hogy erősebb lenne-e az üzenet, ha az RMDSZ-frakció többi tagja is aláírásával támogatta volna a kezdeményezést, Kulcsár-Terza József elmondta: egyeztetett az RMDSZ vezetőségével, és bízik benne, hogy a vita során kiállnak a tervezet mellett.
Nyílt levelében Izsák Balázs SZNT-elnök köszönetet mondott Kulcsár-Terza Józsefnek. Az ügy fontosságát ecsetelve hangsúlyozta: a székely nép a törvénytervezet korábbi, kétszeri elutasítása ellenére sem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, az ország törvényhozó szerve, a parlament egyben a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fóruma, és ez az egyetlen méltó fórum, ahol a székelység saját jövőjéről párbeszédet folytathat az ország többségi lakosságával. Izsák Balázs azt is fontosnak tartja, hogy a statútum olyan törvény, amely Székelyföld lakóinak teljes és tényleges egyenlőségét biztosítja, s hozzájárul a jogállamiság és a demokrácia elmélyítéséhez Romániában. „A törvénytervezet beterjesztésével ezt az üzenetet is meg kell kapnia a román közvéleménynek és a román politikai osztálynak: a székely autonómiatörekvések elválaszthatatlanok azoktól a céloktól, amelyeknek minden elkötelezett román demokrata híve” – írja Izsák Balázs, utalva a jogállamiságért folyó tüntetésekre is. Ugyanakkor szerinte a statútum révén lehet felmutatni a román társadalom felé a székely székek által őrzött hagyományos értékeket, azt az akaratot, hogy az itt élő közösség ezeket meg kívánja őrizni.
Izsák Balázs feleleveníti: immár harmadszor kerül a parlament elé a statútum, Kulcsár-Terza neve kilencedikként kerül az előző nyolc kezdeményező – Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Becsek-Garda Dezső és Sógor Csaba – neve mellé. Mint ismert, a tervezetet előbb 2004–ben, majd 2005-ben terjesztették a parlament elé, mindkét alkalommal érdemi vita nélkül utasították el.
„Bízom abban, hogy addig a pillanatig, amíg a román közvélemény és a román politikai osztály is ráébred arra, hogy Székelyföld Autonómia Statútumának elfogadása Románia érdeke is, mindig lesznek olyan követei Székelyföldnek, akik támogatják, érvelnek mellette, és szavazatukkal megteremtik annak lehetőségét, hogy a tervezet törvényerőre emelkedjen, s ha kell, újra és újra leteszik a román parlament asztalára a székely nép jogos követelését. Ennél reménytelibb várakozást advent idején nem is kívánhattunk volna magunknak” – zárja nyílt levelét Izsák Balázs, az SZNT elnöke.