A főszervezők, Benkő László és Fülöp Erika tavaly újították fel a betlehemezést (Kézdiszéken még Szentléleken betlehemeznek napjainkban is – szerk. megj.). Elmondásuk szerint nem gyermekek jártak, hanem meglett emberek: legények, sőt, házasemberek, akik a játékot kellő komolysággal, a liturgikus szolgálat igényével adták elő. Tíz-tizenkét, többnyire álarcos szereplő játszott: Szent József, Mária, király, királyszolga, huszár, három pásztor, angyal, bekérő, hamubotos.
A betlehemesek házról házra jártak, a bekérő megkérdezte: beengedik-e a betlehemet? Kedvező válasz esetén bemennek a tisztaszobába, és előadják a misztériumjátékot. József, Mária és az angyal a szoba közepén, a betlehemi templomocska körül helyezkedik el. Amíg Heródes házában folyik a cselekmény, és a király meg a huszár leborulva imádja a kisdedet, addig a pásztorok az ajtó melletti betlehemi mezőkön horkolnak. A színek változását, a cselekmény súlypontjának áthelyezését egyik helyről a másikra a szereplők járkálása és a közbeiktatott ének jelzi. Így az angyal a betlehemi templomocskától, Heródes palotájától indul el az ajtó mellett fekvő pásztorokhoz, és lassan lépegetve énekel: Dicsőség a menny­ben Istennek. A pásztorok szintén énekelve, a botokat elébb-elébb csapkodva a padlóra, nagy lassúsággal közelednek a betle­hemi templom és jászol felé.
A betlehemes játék bemutatása után a háziak pálinkával és kaláccsal kínálják a csoportot. Miután bejárták az egész falut, szomszédos településekre is elmentek, idén Kézdivásárhelyre és Kézdikővárra, majd január 4-én Kédiszentléleken a községházán mutatják be betlehemes játékukat, az ottaniak szintén elvitték saját produkciójukat Kézdiszárazpatakra.