Több száz lejjel maradnak el a Kovászna megyei bérek az országos átlagkeresettől, és ezzel hátulról az ötödik helyen állunk a hazai rangsorban: még a legelmaradottabbak közé sorolt Botoşani és Vaslui megye is megelőz e szempontból.
Az országos statisztikai intézet szerint 2017 májusában 2363 lej volt az országos nettó átlagbér, Háromszéken pedig ugyanakkor 1817 lej. A legtöbb pénzt természetesen a főváros, majd Kolozs, Ilfov, Szeben, Argeş és Temes megye lakói viszik haza, a legkevesebbet a Teleorman, Ialomiţa, Brăila és Hargita megyében élők.
A különbség hatalmas: Bukarestben 3039, Teleormanban 1720 lej volt a májusi nettó átlagkereset. Az ország jövedelmi térképe egészében elég rosszul mutat: 42 közigazgatási egységből kettőben (Bukarestben és Kolozsváron) legalább tíz százalékkal magasabb az átlagbér az országosnál, további négy megyében (Szeben, Ilfov, Argeş és Temes) pedig legalább egy százalékkal, de 38 megyében már alacsonyabb: nyolc megyében (Brassó, Iaşi, Olt, Galac, Prahova, Maros, Konstanca, Arad) legtöbb tíz százalékkal, ám harminc megyében ennél is többel, azaz a közigazgatási egységek 71 százalékában az országos átlagbér 90 százalékát sem kapják meg az emberek. Az Adevărul által közzétett statisztikák szerint Hargita megyében 1808 lej a nettó átlagbér, Maros megyében 2152. A Székelyfölddel szomszédos román megyékben is több a pénz: Brassóban 2333, Bákóban 2067, Neamţ megyében 1919, Buzăuban 1891, Vranceában 1872, Suceava megyében 1883 lej volt az átlagbér nyolc hónappal ezelőtt.
Az adatok azt mutatják, amit eddig is tudtunk: a nagyvárosokban és környékükön, illetve az ország nyugati részén, ahol sokan dolgoznak a magánszférában, nagyobbak a fizetések (a legnagyobbak az IT-szektorban), a kevésbé fejlett vidékeken pedig, ahol az állami alkalmazottak vannak többen, kisebbek. Ez azonban nem feltétlenül köszön vissza az életszínvonalban, hiszen a kisebb településeken a megélhetési költségek is alacsonyabbak – magyarázta a lap felkérésére Gabriel Biriş adóügyi tanácsadó, aki szerint más országokban, még Svájcban is hasonló különbségek vannak. A lap más szakértőket is megszólaltatott, akik elmondták, hogy a cégek már nem feltétlenül a legolcsóbb munkaerőt keresik, hanem inkább azokat, akik rendelkeznek bizonyos képzettséggel és akár átképzési hajlandósággal is. Eddig inkább a fiatalokat alkalmazták, idén azonban a tapasztalt és idegen, különösen az egzotikus nyelveket beszélő személyek lesznek előnyben. A legnagyobb hiány az egészségügyben van: jelenleg mintegy ezer romániai orvos dolgozik csak az Azúrparton, és folyamatosan emigrálnak.
