A felújítás alatt álló Best Western szálloda
Felső-Háromszéken Daragus Attila az egyetlen polgármester, aki az idei helyhatósági választásokon az alpolgármesteri székből került a község élére. Beiktatása után pár nappal készítettük vele az alábbi interjút.
1965. július 22-én a Rák csillagjegy utolsó napján születtem Kézdivásárhelyen. Tősgyökeres torjai családból származom. Az elemi iskolát Torján, a középiskolát pedig Kézdivásárhelyen, a jelenlegi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban végeztem, ahol 1983-ban érettségiztem. A sorkatonai szolgálat teljesítése után megnősültem. Enikő feleségem kommandói, akárcsak én, hegyvidékről származik. Két lányunk van, a 22 éves Erika és a 13 éves Szilvia. Erika frissen államvizsgázott Bukarestben, Szilvia pedig a Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanul. A katonaság után tűzoltóként kezdtem pályafutásomat, majd az Olt Turisztikai Hivatal Kárpát Szállodájában dolgoztam 1986-tól teremfőnökként, pincérként, egységfelelősként kerültem a Gorgán vendéglőbe. Bukarestben elvégeztem a menedzsmentet. 1991-ben alkalmam lett volna a Balatonon dolgozni, és ott letelepedni, de nem bírtam az ottani nagy meleget, ezért hazajöttem. 1992-ben indítottam be a saját turisztikai és vendéglátói vállalkozásomat. Megvásároltam a Vár büfét, amelynek helyére az évek során a mostani komplexum felépült. Ezután készült el a dálnoki Dózsa panzió, és nemrég adtuk át a Transzszilvánia Szállodát. 1996-ban megválasztottak a falusi turizmussal foglalkozó szövetség megyei elnökének. Időközben itthon, Magyarországon, Olaszországban és Franciaországban továbbképzőkön vettem részt, és Bukarestben látogatás nélküli tagozaton elvégeztem a gazdasági mérnöki és vidékfejlesztési egyetemet. 2004-ben államvizsgáztam, idén ősszel pedig doktori vizsgát teszek. 2006-ig a falusi turizmussal foglalkozó országos szövetség alelnöke, majd idén tavaszig, két éven át elnöke voltam. Nyolc évig önkormányzati képviselő, majd 2004 és 2008 között Torja alpolgármestere voltam. 2006-tól a bukaresti agrártudományi egyetem óraadó tanára vagyok, ahol gasztronómiát tanítok.
— A sok elfoglaltság mellett miért vállalta el a polgármesteri tisztséget?
— Úgy éreztem, hogy eleget tudok tenni e beosztásnak, kapcsolataim révén hatékonyan próbálok hozzájárulni Torja felemelkedéséhez. Jó csapattal dolgoztam az előző négy esztendőben, és állítom, eredményt csak csapatmunkával lehet megvalósítani. Kováts András elődömet meggyőztem arról, hogy ne vonuljon nyugdíjba, maradjon meg alpolgármesternek, mivel szükség van az ő szaktudására, tapasztalatára, ő tisztában van a tulajdonjog kérdéseivel. Torja helyzete sajátos, nehéz tisztázni a földes ügyeket, hiszen nálunk a falunak a fele gazdag, a másik fele pedig szegény volt. Sokévi munka áll Kováts András mögött, és mi jó csapatot képeztünk, a négy év alatt kitűnően megértettük egymást, soha nem került sor szóváltásra közöttünk. A választási eredmények azt igazolták, hogy a torjaiak bíznak bennem, és én nem akarok visszaélni falusfeleim bizalmával.
— Melyek a legfontosabb célkitűzései?
— Azért jöttem ide, hogy fejlesszük a község infrastruktúráját. Az európai uniós világban Torja nem tudja felvenni a versenyt egy franciaországi, hasonló nagyságú településsel. A mezőgazdaság mellett az állattenyésztésről sem szabad lemondani. Nálunk a termékek értékesítésével merült fel gond. Ezen is megpróbálunk segíteni. Azon leszek, hogy új munkahelyeket is teremtsünk. Torja húzóereje Bálványos, arra kell alapozni, hiszen ki kell használni az ott meglévő vagy éppen épülő szállodai lehetőségeket. Azok révén értékesíteni lehet a mezőgazdasági és az állati eredetű termékeket. Bálványoson négy új szálloda épül, hogy a panziókat ne is említsem. Ekkora fejlesztés mellett a torjaiaknak több munkahelyre mutatkozik kilátás. A turizmus lesz Torja húzóereje. Ha csak a négy szálloda turistái befizetik az egy lejt napjára helyi turisztikai illetékként, az nagyobb összeget jelent, mint Torja évi adója. A községnek a mezőgazdaságra, állattenyésztésre és turizmusra kell alapoznia, és nem utolsósorban az iparra. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni. Vizet vezetünk, a szennyvízcsatornázásra pályázunk, az utcák javítását, járhatóvá tételét szintén folytatni fogjuk. A sáncokat is pontra kell tennünk, és a mezei utak állapotát is orvosolni fogjuk. Négy év múlva Torja képe látványosan meg fog változni. Futásfalvát sem fogjuk elhanyagolni, nem kezeljük mostohagyermekként.
— Idei falunapok?
— A falunapokat idén szeptember 13-án és 14-én tartjuk, Torja négy testvértelepülését is meghívjuk. Az idei díszmeghívottunk Csokonavisonta, 1034 km-ről érkeznek képviselői. A falunapok alkalmával kezdi meg tevékenységét a torjai nyugdíjasklub is. Természetesen, az óriáspuliszka sem marad el, idén 150 méter hosszút készítünk. Kétszáznegyven nő és férfi fogja elkészíteni. Az óriáspuliszka a torjaiak összetartásának a jelképe.
— Mikor van szabad ideje?
— Aki azt mondja, hogy nekem mindenre van időm, az hazudik, ilyen nincs. A modern technika is segít, amit ki kell maximálisan használni, telefonon rengeteg dolgot el szoktam intézni. Mindehhez jó munkaközösség és megértő család szükséges. Nekem megértő feleségem és jó gyermekeim vannak, akiknek a segítsége nélkül nem sikerült volna megvalósítanom azt, amit megvalósítottam. Egy szó, mint száz, jó család és jó barátok nélkül az ember nem tud előrehaladni, erre szükség van, volt és szükség lesz mindig. Az utóbbi időben nem nagyon volt szabad időm, számomra kevés a nap huszonnégy órája.
