Az amerikai lap által megszólaltatott szakértők és elemzők Trump elnököt támogató tábora szerint az elnök kihasználhatja a teheráni vezetés „gyönge pillanatait”, a Trumppal szemben kritikus szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az atomalku esetleges felmondása éppen hogy a teheráni vallási vezetés kezére játszhat.
A lap elemzése szerint az elnök és a kormányzat tisztségviselői eddig „retorikai támogatást” nyújtottak a teheráni tüntetőknek, továbbá közleményekben és Twitter-bejegyzésekben bírálták az iráni kormányzatot. A Politico információi szerint a Trump-adminisztráció fontolgatja azt is, hogy milyen további lépéseket tegyen, élhet akár célzott szankciókkal is.
Richard Goldberg, a szenátus egyik volt republikánus szakértője szerint Donald Trump nem lesz hajlandó lemondani a szankciókról, miközben az emberek az utcán tiltkoznak. Andrew Bowen, a republikánusokhoz közel álló American Enterprise Institute elemzője úgy vélte: a kormányzat úgy kalkulál, hogy kihasználja a pillanatot, nem mond le a szankciókról, és további nyomást gyakorol a már amúgy is komoly gazdasági gondokkal küszködő teheráni vezetésre. Bowen szerint ez lehetőséget teremt az atomalku feltételeinek esetleges újratárgyalására.
A térség más szakértői és volt amerikai kormányzati tisztségviselők viszont vitatják ezt a megközelítést, azzal érvelve, hogy az atomalku felmondása a keményvonalas iszlamista vezetőknek nyújtana mentőkötelet. Dennis Ross közel-keleti kérdésekkel foglalkozó szakértő például, aki korábban három, demokrata párti és republikánus amerikai elnöknek is tanácsadója volt, egyáltalán nem mondaná fel az Iránnal kötött atommegállapodást, ez ugyanis szerinte elvonná a figyelmet magáról Iránról, és az amerikai lépést helyezné előtérbe, miközben Washingtonnak arra kellene változatlanul ráirányítania a figyelmet, hogy mi zajlik Iránban.
Az iráni vezetés egyébként kitart amellett, hogy nem tárgyalja újra a 2015 nyarán született megállapodást, amelyet az Egyesült Államok mellett Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország írt alá. Donald Trump már elnökjelöltként is ostorozta a megállapodást, elnökként azonban munkatársai – köztük Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó, Jim Mattis védelmi és Rex Tillerson külügyminiszter – meggyőzték őt a tiszteletben tartásáról. Európai vezetők is az atomalku megőrzése mellett tették le voksukat.