Több mint ötszázan emlékeztek tegnap, a madéfalvi vérengzés 254. évfordulóján, a beszédekben a székely közösség szabadságszeretetére, kitartására emlékeztettek – írja tudósításában a Maszol.
A megemlékezés az újonnan épült Siculicidium-kápolnában szentmisével kezdődött, majd a résztvevők átvonultak a madéfalvi veszedelem emlékére állított obeliszkhez. A Maszol tudósításában kiemeli, Csibi József, Madéfalva polgármestere – utalva arra, hogy 254 évvel ezelőtt Adolf Buccow osztrák tábornok elfogultságból indított támadást a Madéfalván összegyűlt székelyek ellen – kifejtette, hogy a székely közösségnek ma is elfogultságokkal kell megküzdenie. „A mi érdekünk az, hogy itthon gyarapodjunk gazdaságilag, hogy a budapesti polgár értse és érezze, mi is magyarok vagyunk, a bukaresti pedig értse, hogy honfitársak vagyunk, és itt keressük a boldogulásunkat” – hangsúlyozta a községvezető.
Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke azt mondta, hogy minél nagyobb múltú és sűrűbb sorsú egy nemzet, annál jobban ránehezedik a történelem súlya. „Súlyos örökség nyomja a vállunkat, de ez a teher egyenessé és keménnyé teszi a hátunkat. A székely szabadságvágy mindig mozgósító erő volt” – jelentette ki. Mint mondta, soha nem mérlegelt a közösség, ha a szülőföld védelméről volt szó. Emlékeztetett, hogy Románia 2018-ban zajos ünnepségre készül, amelyet a magyar közösségnek méltósággal kell viselnie, ahogy tette 1918-ban, 1920-ban vagy a kommunista diktatúra évei alatt. Hozzátette, a teljes nemzeti szabadság még várat magára, a tömbmagyarságnak jár a területi önrendelkezés, amely nem kegy, hanem jog, mint Európa jobb felén. „Kívánjuk, hogy a román politika eljusson arra a szintre, hogy ez nem szeparatizmus, belássa, hogy a székelység képes új Tündérországot építeni” – nyomatékosított.
Csíkszereda magyarországi főkonzulátusának újonnan beiktatott vezetője, Tóth László elmondta, hogy 254 évvel ezelőtt, amikor az összes székely székről összegyűltek a közösség képviselői, tudták, hogy veszély fenyegeti őket. Cselekedetük az önkény elleni kiállás szimbóluma lett.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, egy közösségről, népről mindent elmond az, hogy milyen történelmi eseményeket ünnepel. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak férfiakat, hanem gyermekeket és asszonyokat is lemészároltak a madéfalvi vérengzésben az akkori kor hatalmasságai azért, mert nem akartak lemondani azokról a szabadságjogokról, amelyek a honfoglalás óta megtartották a székely közösséget. A történelem azt tanította nekünk, hogy a szabadságot nem elég egyszer megszerezni, kivívni. Az elmúlt ezer év alatt minden nemzedéknek meg kellett vívnia a maga szabadságharcát, és ez így van a 21. században is” – mondta Kelemen. Figyelmeztetett, hogy nem adhatjuk fel a hazát és értékeinket, mert ha egyszer ezt megtettük, akkor lehet, hogy örökre elvész. A székelység azért tudott megmaradni, boldogulni, mert mindig építkezett, hozzátett valamit a mai naphoz, alkotott, értéket teremtett, és nem adta fel ezt a földet egy percig sem. „A centenárium évében arra kell emlékeztetni a román közösséget, hogy ne féljenek betartani azt, amit a gyulafehérvári nyilatkozatban megígértek. Mert attól, hogy az erdélyi magyarok szabadon megőrizhetik nyelvüket, identitásukat, kultúrájukat, vallásukat a szülőföldön, a románok még nem lesznek kevésbé gazdagok, boldogok” – összegzett a szövetségi elnök.
