A székelység titka a szabadság és az önrendelkezés iránti olthatatlan vágy – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tegnap a madéfalvi vérengzés 254. évfordulója alkalmából a magyarországi Bonyhádon.
Potápi Árpád János a város székely emlékparkjában tartott megemlékezésen felidézte: 1764. január 7. a székelyek mészárlásának napjaként vonult be a történelembe, amikor a Habsburg-udvar elleni lázadás miatt a császári katonaság több mint kétszáz székelyt, köztük nőket és gyerekeket ölt meg Madéfalván. „Azon a hajnalon odaveszett magyarságunk egy darabja” – mondta. „A történelem viharai bárhogy tépázhatnak bennünket, bármilyen hatalom próbál minket elnyomni, mi szilárdan állunk, és képesek vagyunk megőrizni, amit felmenőink örökül hagytak ránk” – tette hozzá a bukovinai székely származású politikus a bonyhádi, Bonyhád környéki, vajdasági és székely emlékezők előtt mondott beszédében. Úgy fogalmazott: ez kovácsolta egységbe a székelyeket évszázadokkal ezelőtt, és ennek köszönhetően tudtak a megpróbáltatások után is fennmaradni.
„A madéfalvi vérengzés a régi világunk végét és az új világunk kezdetét jelentette, talán nincs még egy olyan magyar népcsoport, mint a bukovinai székelység, amelynek tagjai annyi telepítésnek lettek volna az áldozatai” – jegyezte meg. Utalt arra, hogy a madéfalvi veszedelem után a csíki székelyek ezrei keltek útra, így jutottak el Bukovinába. 1941-ben Bácskába telepítették őket, ahonnan 1944-ben, 1945-ben menekülniük kellett, és Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyében találtak új otthonra.
A székelyek a magyarság fontos és elidegeníthetetlen részét alkotják – hangsúlyozta az államtitkár. A magyar kormány nyolc esztendeje olyan sikeres, határokon átívelő nemzetpolitikai koncepciót valósít meg, amellyel támogathatja a Székelyföldön, Moldvában vagy a Kárpát-medence bármely pontján élő magyarok szülőföldön boldogulását – tette hozzá.
A bonyhádi emlékezők az emlékparkban 2015-ben, a bukovinai székelyek letelepedésének 70. évfordulóján állított kopjafánál helyezték el koszorúikat a hősök, áldozatok és halottaik tiszteletére. Bonyhádon a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének székházában emlékszobát avatnak Lőrincz Imre fafaragó, író tiszteletére. Lőrincz Imre részese volt a székelység új honfoglalásának; a Bonyhád melletti Majoson telepedett le, kézművességének és írói tevékenységének köszönhetően az ott élők jobban megismerhették a bukovinai székelyek múltját.
