A vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at a Magyar Unitárius Egyház, és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává. A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés e napon iktatta a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Az unitárius egyház alapítójának, Dávid Ferencnek Sepsiszentgyörgyön is szobrot állítanak.
Az esemény 450. évfordulója előtt, kedden a Magyar Unitárius Egyház vezetői ismertették kolozsvári sajtótájékoztatójukon az évfordulós rendezvények menetrendjét, és méltatták az esemény fontosságát. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök elmondta, az évforduló nemcsak az unitárius egyház számára fontos – mely megalakulása évfordulóját ünnepli –, hanem minden keresztyén egyház számára.
A vallásszabadság napja parlamenti megerősítésének tervéről Kovács István, az egyház közügyigazgatója beszélt. A vallásszabadság első kinyilvánítását olyan szellemi transylvanicumnak nevezte, mely kevéssé ismert, és amelyet az emlékév során meg kell ismertetni a világgal. Kovács István elmondta: 450 évvel ezelőtt Erdély élen járt az akkori világ haladó eszméinek megfogalmazásában. Hozzátette: akkor a nemzeti identitás fogalma még nem létezett, a vallás volt a legfontosabb identitási tényező. Szerinte „a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk”. A közügyigazgató szerint a vallásszabadság olyan szellemi kincs, amelynek éppen a megvalósult volta feledteti el azt, hogy ez nem volt mindig természetes. Mint szemléltette: amikor ma repülőre szállunk, alig jutnak eszünkbe a Wright-testvérek, a repülés úttörői.
Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka elmondta, a vallásszabadság évében Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is szobrot állítanak az egyházalapító Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának. A főgondnok köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy 1,04 milliárd forinttal támogatta a jubileumi év rendezvényeit.
Gyerő Dávid egyházi főjegyző, az Unitárius Univerzalista Nemzetközi Tanács (ICUU) elnöke elmondta: a világ több mint harminc országában mintegy félmillió ember vallja magát unitáriusnak vagy univerzalistának. Ugyan egyházaik különböző korokban és különböző módon jöttek létre, valamennyien az egyházuk bölcsőjeként tekintenek Erdélyre. Számukra Kolozsvár azt jelenti, mint a római katolikusok számára Róma, Tordára pedig úgy tekintenek, mint a keresztyének Betlehemre. Gyerő Dávid elmondta: a vallásszabadság tordai kinyilvánítását szerte a világon megünneplik az unitárius és univerzalista gyülekezetekben.
A sajtótájékoztatón bejelentették: a vallásszabadság kinyilvánításának szombati tordai jubileumán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is beszédet mond. Az ünnepség keretében emlékművet avatnak a 450 évvel ezelőtt tartott országgyűlésnek otthont adó római katolikus templom kertjében.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
