Elég lenne az egykor híres sepsiszentgyörgyi cigarettagyárban dolgozóknál még fellelhető néhány doboz, emlékként őrzött cigaretta és címke összegyűjtése, vagy leporolni a balánbányai bányászok egykori fürdőházában jelenleg is halomra álló maszkokat, bányászlámpákat, kulacsokat, hogy e két különböző világ, de azonos kor életébe bepillanthassunk – véli Lázár-Prezsmer Endre. Művelődésszervezőként, gyűjtőként, a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban működő, Botos Ferenc által vezetett Hobbi Cserebereklub időnkénti látogatójaként úgy tartja, a különböző tárgyak gyűjtése nem csak rendkívül izgalmas szabadidős tevékenység, hanem hasznos is.
Háromszéken a Beke Ernő tulajdonában lévő kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában működik a legélőbb gyűjtőklub, ahol állandó és időszakos kiállításokon mutatják be a környék gyűjteményeit. A sepsiszentgyörgyi Hobbi Cserebereklub októberben mutatkozik be a felső-háromszéki gyűjtők előtt, saját székházukban pedig legutóbb tavaly novemberben szerveztek kiállítást Botos Ferenc bélyegeiből, és szintén ősszel csereberebörzét is tartottak, ahol mindenféle tárgyat lehetett cserélni, vásárolni.
Minden gyűjthető, ami régiség, de az újonnan megjelenő tárgyak is egyszer régiek lesznek, ezért nincs szabály arra vonatkozóan, hogy mit és mikor lehet gyűjteni – állítják a gyűjtők. Lázár-Prezsmer Endre a kártyanaptárakra és telefonkártyákra szakosodott, de tárgykészletében vannak teás címkék, teás tasakok, bankjegyek, borosdugók és söröskupakok is, amelyek alkalmasak a cserére.
A gyűjtés elkezdődhet két-három darabbal is, de előfordul, hogy valaki kap ajándékba egy gyűjteményt, és akkor kezd vele foglalkozni – mondja Lázár-Prezsmer Endre. Kezd csereberélni, katalogizálni. Endre a tárgyakon lévő grafika, dizájn szerint gyűjt, de azt is érdekesnek tartja, hogy a telefonkártyákban lévő chipek, amelyek az információt tartalmazzák, több változatban vannak forgalomban, a töltőkártyákat pedig lehet dátum szerint is gyűjteni.
Beszélgetőpartnerünk a Colnect.com internetes portál gyűjtőinek tagja, itt kétszázharminc országból százhatvanezer gyűjtő csereberél és tölt fel friss információkat, de a gyűjtemények katalógusai ezenkívül elérhetőek nyomtatott formában is. A gyűjtő lefotózza azt a tárgyat, amelyet fel kíván tüntetni az adott portálon, leírja, hogy mikor adták ki, milyenek a méretei, hány példányszámban jelent meg – részletezi Lázár-Prezsmer Endre. Elmondta, egy tárgy értékét nem feltétlenül a régisége határozza meg, a ritka darabok értékesebbek. A csere által a gyűjtemény nem gyarapszik, csak módosul, aki bővíteni szeretné készletét, börzékre jár. Brassóban negyedévente szerveznek a bélyegkörösök csereberebörzét, ott minden megtalálható, ami régiség, a háromszéki gyűjtők is rendszeresen megfordulnak ott.
A gyűjtemények oktatási célt is szolgálhatnak – állítja Lázár-Prezsmer Endre. Példaként elmondta: Ütő Gusztáv sepsiszentgyörgyi képzőművész, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet-grafika szakán tanítványainak saját borvízcímke-gyűjteményén keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségek rejlenek a grafikai tervezésben, milyen változásokon ment át a különböző korokban a címkék designje, és hogy a múltat nézegetve, miként lehet mostani arculatokat létrehozni.
A gyűjtés nemcsak szabadidős tevékenység, a gyűjtemények egy hely, egy kor szellemiségét képviselik. És vannak rá példák, adott gyűjtemény olyan méretű és értékű, hogy múzeum alapítását teszi lehetővé. Háromszék különösen gazdag e tekintetben: a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kezdeti tárgykészletét Cserey Jánosné Zathureczky Emília gyűjteménye képezte, a felső-csernátoni Haszmann Pál Múzeum névadója gyűjteményére alapozott, korunkban pedig Árkoson született tájmúzeum Bálinth Zoltán gyűjtőszenvedélyének köszönhetően.
