A német–francia együttműködés alapját megteremtő Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulója alkalmából a francia Nemzetgyűlés 30 fős küldöttségének részvételével tartott ülésen Francois de Rugy, a Nemzetgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus és a populizmus minden európai nemzetet fenyeget, és vannak államok, amelyekből diktatúra vagy illiberális demokrácia alakul ki. Kiemelte: az Európai Unió mindig is azonos jogokkal rendelkező nemzetek partnersége lesz, és sikerének receptje a közös értékeken alapuló, többoldalú együttműködés, amely elengedhetetlen, mert csak az európai nemzetek összefogásával lehet megoldani a migrációs válságot, és együtt képesek lépést tartani az új világhatalmak konkurenciájával.
A Bundestag és a Nemzetgyűlés közös határozatának legfőbb eleme az, hogy 2018-ban ki kell dolgozni egy új Elysée-szerződést, amely az európai integráció egyik alapját jelentő német–francia együttműködés elmélyítéséről szól.
A határozatot a Bundestag két pártja elutasította. Az Alternatíva Németországnak (AfD) részéről Alexander Gauland frakcióvezető kiemelte: az ünnepi ülés képmutatás, a valódi cél pedig az európai egyesült államok megalapítása, ami ellentétben áll az Elysée-szerződéssel. A határozat kezdeményezői „átértelmezik” a szerződést, és megosztják az európai országokat. Ezen az úton nem követi Berlint és Párizst Magyarország, Csehország és Lengyelország – mondta. A Die Linke (Baloldal) frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht hangsúlyozta: Charles de Gaulle – néhai francia államfő, aki a szerződést francia részről aláírta – a szuverén demokráciák Európáját akarta felépíteni, és nem olyan Európát, amelyet Brüsszel­ből vagy Berlinből irányítanak. De Gaulle egyik utódja, Francois Mitternand pedig azért támogatta az európai gazdasági és valutauniót, mert úgy látta, hogy ezzel megelőzhető a német dominacia, a német túlerő kialakulása. Ezzel szemben mégsem európai Németország, hanem német Európa épül, amely bukásra van ítélve – mondta. A határozatot a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek támogatásával fogadták el.
A CSU részéről Alexander Dobrindt, a bajor regionális párt képviselőinek vezetője azt mondta, az AfD állításaival szemben a szülőföldek és régiók békés Európájáért küzdenek. A határozat többi támogatói is az együttműködés konkrét eredményekre vezető továbbfejlesztését és a német–francia barátság európai jelentőségét emelte ki. Így például a CDU részéről Volker Kauder frakcióvezető aláhúzta, hogy az Európai Unió több a német–francia együttműködésnél, de ha nem működik a német–francia-tengely, Európa sem halad előre. Hozzátette, Európának csak a nacionalizmus nélkül lehet jó jövője.
Az SPD vezérszónoka, Andre Nahles kiemelte, a francia határ térségében fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartományban 2020-ra eléri a 200-at a kétnyelvű, a németet és a franciát egyformán használó óvodák száma, a határrégióban dolgozó német és francia állampolgárok pedig már most igénybe vehetik a másik országban működő munkaügyi hivatalok szolgáltatásait.
A német és a francia kormányt egy sor intézkedésre felszólító parlamenti határozatban a többi között az áll, hogy létre kell hozni egy közös gazdasági térséget, amelyben összehangolt szabályok érvényesülnek egyebek mellett a vállalati jog és adózás területén, és ki kell alakítani olyan két tannyelvű középiskolákat, amelyek Németországban és Franciaországban is elismert érettségit adnak.
A határozat Párizsban, a Nemzetgyűlésben való megtárgyalásán részt vesz a Bundestag egy 30 fős küldöttsége.
A német–francia barátsági szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodás révén a kormányzati szinttől az iskolákig sűrű német–francia kapcsolathálózat szövődött. Az ifjúsági csereprogramokban például eddig mintegy 8 millióan vettek részt, és több mint 2200 testvérvárosi kapcsolat alakult ki.