A Migrációkutató Intézet 2018-as, tegnap megjelent angol nyelvű elemzésében helyi szerzők tanulmányait górcső alá véve mutatja be a nyugat-balkáni muszlim kisebbségek szélsőségesekhez való viszonyát.
Az írásból kiderül, hogy a nyugat-balkáni országok muszlim közösségei természetes közeledést látnak Törökország, a Perzsa-Öböl vagy éppen Irán balkáni aspirációiban. A helyzetet bonyolítja, hogy Nyugat-Európával szemben a balkáni muszlimok őslakosok, nem első-, vagy másodgenerációs bevándorlók. Nem véletlen, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozó 4 ezer európaiból mintegy 900 fő érkezett a vizsgált térségből.
Szerbiában legfőképpen a Szandzsák és annak központja, Novi Pazar képezi a szélsőséges iszlamisták melegágyát. A gazdaságilag az országon belül is szegénynek számító térségben az elmúlt években mudzsáhid – szent ügyért harcló – hadsereg szervezésére is kísérletet tettek. A Szandzsákban mintegy 142 ezer muszlim vallású bosnyák él.
Bosznia-Hercegovinában 200–330-ra tehető azoknak a száma, akik a közelkeleti konfliktusokban a fegyveres dzsihadisták oldalán harcoltak. A helyzet különösen az északkeleti térségben aggasztó, ahol a szélsőségesek egész falvakat tudhatnak maguk mögött.
A többségében muszlimok lakta Albániából mintegy 80-an csatlakozhattak az Iszlám Államhoz. Tirana harcol ugyan a szélsőségesek ellen, de sokatmondó adat, hogy az albániai muszlimok 24 százaléka szerint a saría Isten szent kinyilatkoztatása. A koszovói szalafisták a legjobban beágyazottak a térségben. 2014 és 2016 között több mint 300 koszovói harcolt a szélsőségesek oldalán Szíriában és Irakban. Figyelembe véve az ország létszámát – 1,8 millió fő –, ez az érték arányát tekintve Európán belül a legmagasabb. 2017-ben több mint 100 embert tartóztattak le a pristinai hatóságok toborzás és terrorista szervezetekkel való kapcsolat miatt. Több koszovói elemző rámutat arra a tényre, hogy a vahhabi (muszlim felekezet) térnyerésében a helyi, főleg szaúdi pénzből működő nem kormányzati szervezetek nagy szerepet játszanak.
A kérdés Macedóniában is napirenden: több, mint 80 személy tért haza Szíriából és Irakból, akik közül többet a hatóságok letartóztattak vagy börtönbüntetésre ítéltek. Az ország titkosszolgálatának vezetője, Zoran Ivanov leszögezte: „Macedóniában a legnagyobb veszélyt a terrorizmus jelenti.”
A fentiekből kifolyólag Magyarországnak elemi érdeke, hogy az illegális migrációt – melynek egyik fő ütőere éppen a Balkánon húzódik – gátolja, és az ország területe ne szolgáljon a szélsőségesek logisztikai központjaként – áll az elemzésben.
