VAN, KI NEM ÚGY GONDOLJA. A kis egyesülést (Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülését) ünnepelték szerte az országban január 24-én. Igen ám, de nem mindenütt gondolta úgy a nép, hogy a jelenlegi vezetőkkel lehet és kell együtt éljenezni. Iaşi-ban, Moldva és az egyesülés „fővárosában” például kínos jelenetekre került sor, pedig igazán sokcsillagos csapat gyűlt össze a jeles esemény alkalmából: ott voltak a helyi és megyei hatóságok képviselői, parlamenti képviselők, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Victor Ponta exminiszterelnök és Margit hercegnő, Mihály király leánya, a román korona őre... és körülbelül 3000 polgár.
A pfujolás, kiabálás akkor kezdődött, amikor a pártos hivatalosságok belefogtak beszédeikbe: Autópályákat akarunk, nem büntetőügyeseket a pályán! Tolvajok! PSD, a vörös pestis! Mások Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelték, ahogy ez már lenni szokott ilyenkor. Az egybegyűltek között szétosztották a „iaşi-i kiáltványt”, egy tíz pontból álló dokumentumot, amelyben befektetéseket követelnek a városban, no meg egy népszavazást az igazságügyi törvénymódosítások ügyében. Bukarestben is tüntettek a kis egyesülés évfordulójának estéjén. Több száz polgár gyűlt össze a kormány épülete előtt, eljárták a hórát, ám a tüntetők szerint ez a tánc a független, politikamentes igazságszolgáltatásért való egyesülés hórája a büntetőügyes és korrupt politikusok ellen. (Főtér)
KISSÉ ELŐRESZALADTAK. Megszavazta a Romániával való egyesülést egy, a Moldova Köztársaság északi részén található község – adta hírül a Mediafax hírügynökség. A hírügynökség az egyesüléspárti Acţiunea 2012 mozgalomra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyesülésről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Edineţ járásban található Parcova község polgármestere és önkormányzati képviselői. A Mediafax által idézett dokumentum kimondja, hogy a helyi tanács Parcova és Fântâna Albă települések lakóinak a nevében „a történelmi és nemzeti jog” alapján „az anyaországgal, Romániával való egyesülésről dönt”. A döntést azon elvre alapozzák, miszerint a népek maguk dönthetnek sorsukról. Az Acţiunea 2012 közlése szerint a nyilatkozat aláírói azon örömüknek is hangot adnak, hogy együtt ünnepelhetnek a világ különböző táján élő románokkal az egyesülés centenáriumának alkalmából, és csatlakozhatnak „a román kulturális tér nemzeti és demokratikus értékeihez”. (Krónika)
MAGYAR PÉNZBŐL ÚJJUL MEG. Megkezdődött a Kárpát-medence legnagyobb barokk egyházi rezidenciájának felújítása. A nagyváradi római katolikus püspöki palota a történelmi barokk komplexum kiemelkedő épülete a székesegyház és a Kanonok-sor szomszédságában. A barokk palota felújítására a püspökségnek kétmilliárd forint támogatást ítélt meg a magyar kormány, ebből a pénzből kívül-belül megújulhat az impozáns épület. A munkát december közepén kezdte el az Abed Nego Kft. Először a palota alatti hatalmas pincerendszerben kezdtek el dolgozni. A napokban már látványosabb munkálatokra is sor kerül, ugyanis párhuzamosan zajlik majd a barokk palota déli szárnyának felállványozása, a tetőzet javítása. Ugyanakkor megkezdték a belső térben a falfreskók felkutatását és restaurálását egy marosvásárhelyi restaurátor csapat közreműködésével. Térfigyelő kamera és mozgásérzékelő rendszer felszerelésére is sor került, amivel a munkálatok ideje alatt biztosítják az épületet. Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemléke az 1762 és 1776 között épült nagyváradi római katolikus püspöki palota. (Maszol)
