VAN, KI NEM ÚGY GONDOLJA. A kis egyesülést (Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülését) ünnepelték szerte az országban január 24-én. Igen ám, de nem mindenütt gondolta úgy a nép, hogy a jelenlegi vezetőkkel lehet és kell együtt éljenezni. Iaşi-ban, Moldva és az egyesülés „fővárosában” például kínos jelenetekre került sor, pedig igazán sokcsillagos csapat gyűlt össze a jeles esemény alkalmából: ott voltak a helyi és megyei hatóságok képviselői, parlamenti képviselők, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Victor Ponta exminiszterelnök és Margit hercegnő, Mihály király leánya, a román korona őre... és körülbelül 3000 polgár.
A pfujolás, kiabálás akkor kezdődött, amikor a pártos hivatalosságok belefogtak beszédeikbe: Autópályákat akarunk, nem büntetőügyeseket a pályán! Tolvajok! PSD, a vörös pestis! Mások Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelték, ahogy ez már lenni szokott ilyenkor. Az egybegyűltek között szétosztották a „iaşi-i kiáltványt”, egy tíz pontból álló dokumentumot, amelyben befektetéseket követelnek a városban, no meg egy népszavazást az igazságügyi törvénymódosítások ügyében. Bukarestben is tüntettek a kis egyesülés évfordulójának estéjén. Több száz polgár gyűlt össze a kormány épülete előtt, eljárták a hórát, ám a tüntetők szerint ez a tánc a független, politikamentes igazságszolgáltatásért való egyesülés hórája a büntetőügyes és korrupt politikusok ellen. (Főtér)
KISSÉ ELŐRESZALADTAK. Megszavazta a Romániával való egyesülést egy, a Moldova Köztársaság északi részén található község – adta hírül a Mediafax hírügynökség. A hírügynökség az egyesüléspárti Acţiunea 2012 mozgalomra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyesülésről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Edineţ járásban található Parcova község polgármestere és önkormányzati képviselői. A Mediafax által idézett dokumentum kimondja, hogy a helyi tanács Parcova és Fântâna Albă települések lakóinak a nevében „a történelmi és nemzeti jog” alapján „az anyaországgal, Romániával való egyesülésről dönt”. A döntést azon elvre alapozzák, miszerint a népek maguk dönthetnek sorsukról. Az Acţiunea 2012 közlése szerint a nyilatkozat aláírói azon örömüknek is hangot adnak, hogy együtt ünnepelhetnek a világ különböző táján élő románokkal az egyesülés centenáriumának alkalmából, és csatlakozhatnak „a román kulturális tér nemzeti és demokratikus értékeihez”. (Krónika)
MAGYAR PÉNZBŐL ÚJJUL MEG. Megkezdődött a Kárpát-medence legnagyobb barokk egyházi rezidenciájának felújítása. A nagyváradi római katolikus püspöki palota a történelmi barokk komplexum kiemelkedő épülete a székesegyház és a Kanonok-sor szomszédságában. A barokk palota felújítására a püspökségnek kétmilliárd forint támogatást ítélt meg a magyar kormány, ebből a pénzből kívül-belül megújulhat az impozáns épület. A munkát december közepén kezdte el az Abed Nego Kft. Először a palota alatti hatalmas pincerendszerben kezdtek el dolgozni. A napokban már látványosabb munkálatokra is sor kerül, ugyanis párhuzamosan zajlik majd a barokk palota déli szárnyának felállványozása, a tetőzet javítása. Ugyanakkor megkezdték a belső térben a falfreskók felkutatását és restaurálását egy marosvásárhelyi restaurátor csapat közreműködésével. Térfigyelő kamera és mozgásérzékelő rendszer felszerelésére is sor került, amivel a munkálatok ideje alatt biztosítják az épületet. Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemléke az 1762 és 1776 között épült nagyváradi római katolikus püspöki palota. (Maszol)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
