ÉPÜLETEKNEK VEZET AZ AUTÓPÁLYA. A Comarnic–Brassó autópályaszakasz váratlan akadályba ütközött. Az 58 kilométer hosszú pályaszakasz fő célja az lenne, hogy tehermentesítse a pokoli forgalmat az 1-es főúton, a Prahova völgyén át.
Az öt szakaszban elkészülő út első szakaszának megépítéséről szóló szerződést tavaly októberben alá is írták az illetékesek. Igen ám, de az építők nem foghatnak neki a munkának. Az történt, hogy a terep már nem úgy néz ki, ahogy annak idején, 2006-ban, amikor a tervezést elvégezték, illetve a megvalósíthatósági tanulmányt összeállították. Számos épület található a helyszínen, amelyeket le kéne bontani. A Brassó megyei Keresztényfalván például két villa áll az autópályát a 73-as országúttal összekötő út nyomvonalán. A tervezéssel és kivitelezéssel 2017-ben megbízott cég hasonló akadályokra bukkant Vidombákon és Predeálon is. A polgármesterek, építők, tervezők és a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság képviselői hamarosan találkoznak a szállítási minisztériumban, hogy megoldást keressenek a kialakult helyzetre. (Főtér)
SOROS PERVERZ TERVE? Călin Popescu Tăriceanu is nekiment Soros Györgynek. A parlament felsőházának elnöke csütörtök este nyilatkozott az Antena 3 hírtelevíziónak. A műsorban Soros György és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kapcsolatáról beszéltek behívott elemzők. A telefonon megszólaló Tăriceanu úgy vélekedett, hogy nem Jean-Claude Junckerrel van gond. A szenátusi elnök szerint az amerikai milliárdos a civil szervezetek általa kiépített óriási hálózatán keresztül az államok alapintézményeit kezdi ki. Azt akarja, hogy meggyengüljön az állami intézményekbe vetett bizalom, és az állampolgárok szavazati többségén alapuló parlamenti demokrácia rendszerét az utcai tüntetések rendszere váltsa fel. Azt állította, hogy az utcai tüntetések során „egy hangos kisebbség” próbálja ráerőltetni az álláspontját a többségre. „Ez Soros perverz igyekezete mindenütt a világon”, mely nagy mértékben teljesült is. (MTI)
PÉNZNYELŐNEK IS JÓ. Miután uniós forrásból három esztendeje átépítették és rendbe tették a nagyváradi Kálvária-dombot, a tetején álló épület alakja után elnevezett Gombát, tervezési és kivitelezési hibák sorozata és a kedvezőtlen időjárás miatt földcsuszamlás következett be, amely tönkretette az egész beruházást. A domboldalt azóta sem sikerült újjáépíteni, és a váradi önkormányzatnak az uniós támogatás egy részét is vissza kellett fizetnie. Eközben a városháza pereskedni kezdett a kivitelezővel, és saját költségvetésből 2,2 millió lejt már elköltött a helyreállításra (ami még nem zárult le), most újabb egymilliót különített el erre a célra. A Kálvária-domb déli–délnyugati oldala a váradiak kedvenc pihenőhelye évtizedek óta, de hosszú éveken keresztül az önkormányzat elhanyagolta a karbantartását, rendbetételét. (Maszol)