Európai űrszakértők becslései szerint heteken belül a Földnek csapódnak az egyre alacsonyabb pályán, irányíthatatlanul keringő Tienkung–1 kínai űrlabor részei. „Úgy számoljuk, hogy valamikor március közepe és április közepe között lépnek be a Föld légkörébe” – mondta Holger Krag, az Európai Űrügynökség munkatársa január 15-én Darmstadtban. Hozzátette: annak valószínűsége, hogy balesetet okoz a Földön, nagyon-nagyon kicsi.
Óriási az a terület, amelyen beléphet a légkörbe a 8,5 tonnás Mennyei Palota törmeléke: a szakértő szerint a Földet az északi 43 szélességi körtől a déli 43 szélességi körig befogó övezetről van szó, tehát mindegyik kontinenst és óceánt érintheti. „A valószínűség ezen a területen belül szinte mindenütt ugyanakkora, csak az északi és déli pereme van kicsit nagyobb veszélyben” – magyarázta Krag. Mivel az a nagy régió sok vizet és pusztaságot magában foglal, kérdéses, megtalálják-e egyáltalán zuhanás után a darabokat, amelyek ráadásul nem egy adott területre érkeznek, hanem 1000–1200 kilométeren szétszóródva.
Krag szerint a labor mintegy 1,5–3,5 tonnányi része túléli a légkörbe lépést, bár nem egy darabban. Nem lehet megmondani, pontosan mikor érkeznek a Földre a Tienkung–1 darabjai, mivel az űrlabor naponta 16-szor kerüli meg a Földet. Még a légkörbe lépése előtt tíz nappal is plusz-mínusz kétnapos eltérés lehet a meghatározásban.
Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel első űrlaboratóriumát, a Tienkung–1-et az űrbe, ahol az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou űrhajókkal. 2016 óta már a Tiankung–1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaborban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben. A Tiankung–2-nek nagyobb a tárolókapacitása, és ez az első, amely újratankolható. Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.
