Lovas-szekeres farsang Torján

A lakodalmas menetre emlékeztető, mintegy hatvanfős csoportot egy bekérő, egy szószóló és egy énekvezér vezette. A menet élén hét lovas haladt, majd az őket követő négy szekéren a beöltözött alakoskodók és a zenészek foglaltak helyet. Az ifjú párt ferences szerzetes, apáca, pap, csecsemő, boszorkány, kéményseprő, bohóc és több tucat cigány kísérte. Az utolsó szekéren kályhát helyeztek el, a cigány asszonyoknak beöltözött lányok palacsintát sütöttek, s azzal kínálták meg az utcán lévő bámészkodókat.
A farsangolók a községházától indultak el énekszóval, és Daragus Attila polgármester portájára mentek először, ahol a vidám verses rigmusok elhangzása után az elöljáró és családja pálinkával, forralt borral, meleg teával és különféle süteménnyel kínálta meg őket. A tánc sem maradt el, az elöljárót egy cigány asszony táncoltatta meg.
Salamon Ferenctől megtudtuk, hogy ebben a szokáskörben nincs bábuégetés, ellenben volt valamikor Torján bolondkerék, de mára az is kiment divatból. Azt is elmondta, hogy csak azokra a portákra mennek, ahol előzetesen jelezték, hogy szívesen fogadják őket. A polgármester házától a vidám csapat a közelében lakó Baláska Ferenc önkormányzati képviselőhöz, majd Hatos Mihály római katolikus plébánoshoz ment, ahol Kovács Lenke és segítőtársai frissen sütött farsangi fánkkal és forralt borral kínálták meg a csapatot.
Miután Felsőtorját is végigjárták – ahol egyik vendéglátójuk Egyed László Levente református lelkipásztor volt –, este a művelődési otthonba mentek, ahol farsangi bál következett. A farsangoló csapat mellett mintegy százan mulattak együtt szombat éjszaka.