Az impériumváltás erdélyi stációi, 1918–1920 címmel tartott előadást dr. Fodor János történész, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje a Szacsvay Akadémia előadás-sorozatának megnyitójaként Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban vasárnap este.
Tóth-Bartos András muzeológus köszöntötte az egybegyűlteket, és bemutatta az előadót, hozzátéve, doktori tézisében Bernády György, Marosvásárhely neves polgármestere életét és tevékenységét dolgozta fel. Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere megjegyezte, a városban a történészszakmának van becsülete, hisz a vasárnap esti időpont ellenére elég szépszámú közönség gyűlt össze. Ismertette az előadás-sorozatot, elmondva: az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozata részeként tartják, s ez alkalmat ad arra, hogy elmondjuk, miként élte meg az erdélyi magyarság az utóbbi száz évet, mit adott Romániának és mit kapott az országtól. A nagyváradi Szacsvay Akadémia ötletgazdája Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, tudományos koordinátora Romsics Ignác történész, célja a történelmi ismeretek népszerűsítése. Az előadás-sorozat július és augusztus kivételével minden hónapban jelentkezik, a háromszéki előadások szervezője Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata.
Fodor János elmondta, előadása kiindulópontot nyújt Az erdélyi magyarság 100 éve című sorozat többi előadásához, átfogó képet fest az erdélyi impériumváltásról. Az előadó a szűkebb, jogi értelemben vett hatalomváltás időszakára összpontosított, tehát a háború vége és a trianoni szerződés 1921-es ratifikálása közöttre, de felvázolta a tágabb értelemben vett hatalomváltást mint folyamatot a magyarországi nemzetiségi mozgalmaktól és a Románia, valamint az antanthatalmak közötti 1916-os titkos bukaresti szerződéstől az 1923-as új román alkotmányig. Beszélt az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáról, a nemzeti tanácsok időszakáról, Erdély román megszállásáról, az erdélyi magyarság önszerveződéseiről, az új román hatalom kezdetekor előállt helyzetről, a passzivitás, illetve aktív hozzáállás kérdésköréről. Kiemeljük Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1915. március 23-án megfogalmazott baljóslatát: „Én Tiszát (Tisza István miniszterelnök – szerk. megj.) mély meggyőződésemnek megfelelően az égre kértem, hasson oda, hogy mielőbb békét kössünk a status quónk alapján. Mi hódítani úgyse akarunk, bennünket akartak megsemmisíteni, ezt pedig ők nem értik. Érjük be ezzel az eredménnyel, nagyokat már úgyse remélhetünk. Minél később kötjük meg a békét, annál rosszabb lesz, az ország pedig belepusztul a háborúba.”
A következő előadást Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője tartja február 18-án Az erdélyi magyarság a két világháború között címmel.
