Ugyanakkor a szövetség prioritásait is felsorolta: a magyar oktatás, a közösségi jogok, a középosztály és a jogállamiság megerősítése, a szegénység felszámolása és az emberek életének minőségi javítása. A helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítása is ide tartozik, Kelemen reméli, hogy az erről szóló – a képviselőház által már megszavazott – törvénytervezetet február közepéig a szenátus is elfogadja. A koalíció azon választási ígéretét is számon kérik, miszerint a jövedelemadóból befolyó összegek száz százaléka az önkormányzatoknál marad.
2018-ban az RMDSZ-nek nem lehet az a célja, hogy elszigetelődjön a parlamentben – indokolta meg a döntést Kelemen Hunor. Hozzátette: a szövetség minden parlamenti párttal párbeszédet kíván folytatni, viszont az ellenzék részéről kézzelfogható, gyakorlati javaslat a magyar közösséget érintő ügyek előmozdítására és megoldására nem érkezett.
Az SZDP–LDSZ koalícióval kötött együttműködési megállapodás szabad mozgásteret biztosít az RMDSZ-nek. „Eddig is kritizáltuk a kormánykoalíciót, a kormányprogram kapcsán is elmondtuk véleményünket, de minden olyan kezdeményezés esetében így tettünk, amelyet nem tudtunk támogatni”– emlékeztetett. A kormánykoalíciónak ma parlamenti többsége van, és egy-egy törvénytervezet sikere érdekében az RMDSZ 6 százalékához további 44–45 százalékot kell megszerezni.
Az együttes frakcióülés keretében az RMDSZ parlamenti csoportja listázta azokat a témaköröket, amelyeket a 2018-as tavaszi parlamenti törvényhozásban prioritásként fog kezelni. A magyar képviselők és szenátorok úgy értékelték, hogy jelen pillanatban olyan jellegű kezdeményezésekre van szükség, amelyek reális és megvalósítható jövőképre nyújtanak megoldási lehetőségeket. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: „2018-ban a parlamentben sem szabad elhallgatnunk. Partnereket kell keresnünk kezdeményezéseinkhez, illetve a helyenként fellelhető nacionalista retorikát vissza kell szorítanunk olyan kezdeményezések mentén, amelyekből jelen pillanatban igencsak nagy hiány van kormányzati szinten is: jövőképet nyújtó törvénycsomagokra van szükség, amelyek mindenki számára kedvezőek. Ilyen lehet a nagycsaládokat támogató kezdeményezésünk, továbbá az RMDSZ rezsicsökkentésre vonatkozó terve, amely az áfa 9 százalékra történő csökkentését célozza a szennyvíz esetében is, de ide tartoznak a gyengébb gazdasági mutatókkal rendelkező régiók felzárkóztatására vonatkozó tervek is.” Korodi szerint a jogállam erősítése érdekében törvénybe kell foglalni az alkotmánybírósági döntéseket, illetve az EU-s direktívát és az EBB döntéseit. „A következő időszakban az oktatás terén is tovább folytatjuk a megkezdett munkát: ilyen például az óvodai nevelés középcsoportra vonatkozó kötelezettségét előíró tervezetünk vagy a bölcsődék normatív finanszírozását előíró tervezetünk, amelyek a parlamenti eljárásban vannak. Továbbá törvénybe kell foglalnunk a kisebbségi oktatás normatív finanszírozását és azt is, hogy a kisebbségi osztályok törvényileg alacsonyabb létszámmal is tudjanak önálló osztályként működni” – vélekedett. Ezeken kívül számos olyan kezdeményezést fognak a képviselőházban tovább vinni, mint például a különböző önkormányzatokban működő kulturális intézmények finanszírozásának megoldása, a közmunkát szabályzó hatékony jogkeret megteremtése, valamint a szociális szolgáltatások rendszere hatékonyságának növelését célzó elképzelések. „Célunk olyan törvénytervezeteket iktatni, amelyek tovább erősítik a kormányprogramban is szereplő decentralizációt, javítanak az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások minőségén” – mutatott rá Korodi Attila.
„A tavaszi ülésszakban a szenátus asztalára kerül több olyan jogszabály-kezdeményezésünk, amelyek a közérthető tájékoztatást biztosítják, valamint olyan eddigi rossz közigazgatási gyakorlatok felszámolását oldják meg, amelyek fölöslegesen nehezítik az állampolgárok, cégek, önkormányzatok életét. Ilyen például az RMDSZ-nek a számvevőszék működésére vonatkozó törvénytervezete, amely ezután törvényes lehetőséget teremtene az önkormányzatoknak, közintézményeknek arra, hogy hivatalos tájékoztatást kérjenek a számvevőszéktől a kérdéses, közpénzek felhasználását érintő esetekben követendő eljárásokról, a törvényes előírások értelmezéséről” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Hozzátette: nagyon sok esetben a jogszabályok értelmezhetősége miatt történnek hibák, nem rosszhiszeműségből, az érintett intézményeket mégis szigorúan szankcionálja a számvevőszék. Amennyiben mindenki megkaphatná a megfelelő tájékoztatást, kiküszöbölhető lenne a közpénzek nem rendeltetésszerű felhasználása. „Jelenleg az a közbeszerzési gyakorlat is az állampolgárok, önkormányzatok hátrányára válik, amely az önkormányzatokat arra kényszeríti, hogy a legolcsóbb, de ugyanakkor minőségtelen alternatívát válasszák, amikor közbeszerzési kiírást bonyolítanak le. Legyen szó utcák aszfaltozásáról vagy bármilyen egyéb szolgáltatásról, az ár-minőség arányt figyelembe kellene venni. Az eddigi, téves és észszerűtlen gyakorlaton változtatni kell, ezért törvénytervezetet dolgoztunk ki” – mondotta. Cseke Attila szerint az RMDSZ parlamenti prioritása lesz idén is a közigazgatási törvény módosítása. A cél az, hogy a kisebbségek által is lakott településeken megvalósuljon az utcanevek, intézménynevek kétnyelvűsítése.