HAMAR KIDERÜLT A HAZUGSÁG. Hamis információkat közvetített Brüsszelbe az Európai Bizottság (EB) romániai küldöttsége a Dăncilă-kormány igazságügyi törvényekkel kapcsolatos terveiről – jelentette ki Liviu Dragnea SZDP-elnök vasárnap este az Antena 3 hírcsatorna műsorában, amikor arról kérdezték, hogyan magyarázza Jean Claude Juncker és Frans Timmermans EB-elnök és első alelnök igazságügyi törvényekkel kapcsolatos bírálatát.
Nyilatkozatára kedden már válasz is érkezett: az EB romániai képviselete közölte, hogy az Európai Bizottság nem kommentál véleményeket, de közelről figyeli a parlamenti folyamatot és az igazságügyi törvények módosítását. „Nagyon jól tájékozottak vagyunk a folyamatról, annak tétjéről, mint ahogy a potenciális kockázatokról is. Gyakran állunk kapcsolatban a kormánnyal és Románia parlamentjével, mint ahogy az igazságügyi rendszerrel és a civil társadalommal is az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében. Tekinthetik ezt a választ az Európai Bizottságénak” – írják. (Digi24)
KÖVESI NEM HÁTRÁL. Az igazságügyi törvények módosításaival nem a rendszer megreformálása, annak hatékonyabbá tétele a cél, hanem az ügyészek alárendelése az igazságügyi miniszternek, a politikumnak – nyilatkozta Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész. Bírálta, hogy a módosító tervezeteket nem előzte meg sem hatásvizsgálat, sem indoklás, amelyből kiderült volna, hogy miért van szükség a változtatásokra, és elmagyarázta, hogy a jogszabály életbe lépésével az ügyészek többé nem lesznek függetlenek. Felidézte a 2004 előtti időket, amikor magas rangú tisztséget betöltő politikusok ellen nem indult vizsgálat korrupció miatt, és közölte: nem áll szándékában lemondani tisztségéről. Kövesi nem tartja véletlen egybeesésnek, hogy éppen tavaly (amikor elkezdődtek az igazságszolgáltatás elleni támadások) kezdeményezett ellene – koholt vádak alapján egyszerre 15–16 – eljárást az Igazságszolgáltatási Felügyelet, holott 22 éve dolgozik ügyészként, és ezalatt egyetlenegyszer sem indítottak ellene fegyelmi eljárást. (Agerpres)
KEVESEBB PÉNZ CSÍKBAN IS. Idén körülbelül 39 millió lejjel kevesebb pénzből gazdálkodhat Hargita Megye Tanácsa, mint tavaly. Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint ez a csökkenés a beruházásokat nem befolyásolja, inkább az intézmény működési költségeit vágják vissza. Céljuk, hogy a megye alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények – mint a kulturális központ vagy a művészeti népiskola – európai uniós vagy más külső forrásokra pályázzanak, és ezekből fedezzék működési költségeiket, programjaikat. Idén 200 kilométernyi megyei út felújítását tervezik, a megyei kórházban pedig újabb osztályokat hoznának létre, hogy a lakosoknak ne kelljen más megyékbe utazniuk bizonyos kivizsgálásokért. 2018 Hargita megyében a fiatalok éve, így prioritást képez az ifjúságot érintő projektek támogatása, az üzleti környezet fejlesztése, kereskedelmi inkubátorházak létrehozása. (Transindex)