Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója hangsúlyozta, hogy a múzeum kertjében, az épület főlépcsője előtt központi helyet foglal el a költőnek emléket állító, monumentális kompozíció, amelyet 1893-ban avattak fel. A háromalakos szoborcsoportot Stróbl Alajos mintázta meg, a haraszti mészkőből felépülő, többlépcsős talapzatot pedig Schickedanz Albert tervezte. Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent, középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett megjelenik bronzból megformázott pajzsa, kardja és sisakja is.
A szobrok felületét eltérő keménységű és árnyalatú rétegek borították, emiatt az alakok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálás tervezése előtt fel kellett tárni, hogy a bronzfelület mennyire károsodott, illetve mennyire van veszélyben. Kiderült, a madárürüléken kívül a szobrokra káros réteg nem került. A tisztítás célja olyan eljárás alkalmazása volt, amely megőrizte a szobrok felületén 125 év alatt természetes módon kialakult patinát.
A restaurálást Somoskőn végezték 2017 szeptemberétől mostanáig többféle mechanikus tisztítási módszerrel. A megtisztított felületet réz-nitrát oldattal egységesre patinázták.
A szobrok visszahelyezése előtt Varga Benedek egy időkapszulát helyezett el a Toldi Miklóst ábrázoló szoboralakban a következő nemzedékek számára. A rozsdamentes acélhenger tartalmazza a restaurálási dokumentumokat; a szobor konzerválásáról és a Múzeumkert rekonstrukciójáról a legrészletesebben szóló újságcikkeket; a Honismeret folyóirat Arany János-emlékévvel foglalkozó számát; egy puzzle-t, amelyből a Toldi Miklós szoboralak rakható ki; az Arany-emlékév reliktumait, valamint a Magyar Nemzeti Bank Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített emlékérméit. Varga Benedek az időkapszulába személyes üzenetét is elhelyezte.