Minority SafepackEddig 600 ezren támogatják

2018. február 2., péntek, Belföld

Elérte a 600 ezret az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós (EU) szintű védelmét sürgető Minority SafePack (kisebbségi biztonsági csomag) európai polgári kezdeményezés aláíróinak száma – jelentette be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke tegnap Berlinben.

Vince Loránt a FUEN nemzetközi médiafórumán hangsúlyozta, hogy nyolc hét maradt a kezdeményezés érvényességéhez szükséges egymillió aláírás összegyűjtésére. „A felén már túl vagyunk, de sok még a tennivaló” – mondta, és nehézséget okoz, hogy nem minden kisebbség annyira jól szervezett, mint a Kárpát-medencei magyarság, de bízik abban, hogy a „nagyon intenzív kampány” révén sikerül egymillióra emelni a támogatók számát.
„A kezdeményezés páratlan alkalom az őshonos kisebbségeknek, hogy felhívják magukra a figyelmet, és változást érjenek el az uniós szintű kisebbségvédelemben, amely ebben a pillanatban nulla szintű” – hívta fel a figyelmet Vince Loránt, aki szerint ki kell követelni, hogy az EU alkosson jogszabályokat a területén élő 50 millió őshonos kisebbségi védelmében, hogy „a sokszínűség ne csak mottó legyen”. Gondoskodni kell a kisebbségi nyelvek és kultúrák, valamint a kisebbségek szerzett jogainak védelméről is – hangsúlyozta a FUEN elnöke, rámutatva: „mi, Kárpát-medencei magyarok tudjuk a legjobban, hogy folyamatosan problémáink vannak, ha a kisebbségi jogok ki vannak szolgáltatva az államok kényének-kedvének”.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezést az RMDSZ indította el a FUEN-nel közösen. Az EU Egység a sokféleségben jelmondatára hivatkozó polgári kezdeményezés bevezetőjében rögzítik, hogy az EU alapja az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, valamint a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. Ezen értékek kinyilvánítása azonban nem elégséges ahhoz, hogy megelőzzék a kisebbségi jogok korlátozását, a kisebbségi nyelveket és kultúrákat veszélyeztető káros hatásokat. A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz.
Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. április 4-éig sikerül legkevesebb egymillió aláírást összegyűjteni. Az aláírásgyűjtést a FUEN tavaly májusban Kolozsváron tartott kongresszusán indították el.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2018-02-02: Közélet - :

Hatéves a rohammentő-szolgálat

Tegnap ünnepelte fennállásának hatodik évét a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség, valamint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztálya együttműködése nyomán létrejött és működtetett háromszéki rohammentő-szolgálat. A felügyelőség közlése szerint a huszonnégy órás készenlétet biztosító szolgálat eddig több mint 12 ezer esetben segített a bajbajutottakon, sérülteken. A hatéves tevékenység során 123 szakembert képeztek ki összetett elsősegélynyújtásban és sérültek kimentésében, 2015-től pedig a mentőjárműveik személyzetének képzését tovább bővítették. A szolgálat jelenleg öt gépkocsival, valamint a hozzájuk tartozó csapattal fejti ki tevékenységét. (ndi)
2018-02-02: Belföld - :

Kelemen Hunor: A népünnepély kevés lesz

Ha a 2018-as esztendő a folklórra, paszulyevésre, piaci éneklésre és táncra korlátozódik, sajnálom, de ez hiba lesz – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a centenárium inkább a párbeszéd éve kellene hogy legyen, és nem csupán a többség és az etnikai kisebbségek között, hanem az egész társadalom szintjén